Megbetegít a városi zaj és a csúnya épületek

Az emberiség történetében a városok tervezésénél főleg a közlekedés, a helygazdálkodás, a kereskedelem, az ipar és a szállítás szempontjait vették figyelembe, és nem a lakók egészségét. Ezt a pragmatikus szemléletet tehát főleg a funkcionalitás jellemezte. Ha el is helyeztek zöldterületeket, és azért minden nagyobb városban található egy Városliget, egy Luxembourg-kert vagy egy Central Park, akkor is inkább esztétikai szempontokat vettek figyelembe ezek kialakításánál. Hiszen az nem is olyan régóta köztudott, hogy a természeti környezet milyen nyugtatóan hat az idegrendszerre, a kedélyállapotra. 

Lelki beteggé tehetnek az épületek

Új tudomány a neuroarchitektúra, ami a mentális jóllét és az épületek összefüggéseit vizsgálja, ennek fejlődése, tanulmányai az építészetet új útra terelték. Ráadásul a generatív mesterséges intelligencia azzal, hogy módosította a munka szokásait, az emberek életmódját is megváltoztatta. Ez befolyásolja a közvetlen környezetünket, otthonunkat is. 

Az építészeti szokások megváltoztatásának igénye már a hatvanas években felmerült, mikor Jane Jacobs amerikai író és aktivista és Jan Gehl építész azt pedzegették, hogy környezetünk hat egészségi állapotunkra, kedélyünkre. Állították, hogy

Hirdetés

Konkrét esettanulmányokra támaszkodtak, de még nem volt a várostervezés egészségügyi hatásaira vonatkozó szilárd bizonyítékuk. 

A Wired magazin új cikke szerint a pragmatizmus visszaüt, a zsúfolt városi lét funkcionalista építészete egyre több betegséget ró ránk. Az esztétikailag gyengébb lábakon álló épített környezetet összefüggésbe hozták korunk civilizációs betegségeinek (cukorbetegség, rák, depresszió) riasztóan emelkedő számával. Pedig ezek nem ragályosak, de ha mégis, a környezet befolyásolhatja terjedésüket. A stressz kialakulására bizonyítottan hat. 

Középkori falu segíti a tájékozódást

A neuroarchitektúra a viselkedéstanulmányok, az agytérképezés új technikáival vizsgálja az egészség és a várostervezés összefüggéseit. Például Colin Ellard, a kanadai Waterloo Egyetem kutatója nemzetközi tanulmányt vezet, amelyben az emberek reakcióit elemzik különböző épülettípusokra.

A Cambridge-i Egyetemen azt próbálják kideríteni, hogy bizonyos homlokzatok kiválthatnak-e ideggyulladást. Az egészség és az épületek összefügéseire szép példa a francia, állami finanszírozású „Alzheimer-falu” is Daxban, ahol 120 betegre ugyanekkora személyzet jut. Ez a kis közösség segíti egymást, őket pedig a középkori városok mintájára épült falu, amit a dán NORD Architects cég segítségével emeltek. A fő szempontok a kényelem és a praktikum voltak, hogy megkönnyítsék a betegek életét, nehézkes tájékozódását, eligazodási zavarait.

Az európai uniós eMOTIONAL Cities projekt 4 éve indult, és lassan a végéhez ér. Lényege, hogy tudományos vizsgálatokkal bizonyítsa, a természetes és épített városi környezet hogyan alakítja az ember kognitív és érzelmi feldolgozásért felelős idegrendszerét, amiben figyelembe veszik a kort, a nemet is. A gazdasági jólét és az egyéni elégedettség, egészség összefüggenek, olyannyira, hogy progresszívabb városvezetők (például az Egyesült Királyságban Rokhsana Fiaz, a kelet-londoni Newham polgármestere) már arra is figyelnek, hogy a lakosok boldogsága és egészsége legyen a jó gazdaság mutatója.

De itthoni kutatások is folynak, a Dr. Dúll Andrea nevéhez fűződő Környezetpszichológia Kutatócsoport az épített/természeti/virtuális térben zajló ember-környezet kölcsönhatásokat vizsgálja. A kutatócsoport 2020. július 28-ig a Pszichológiai Intézetben működött, majd az Ember-Környezet Tranzakció Intézetbe került át, itt vizsgálja az ember és az őt körülvevő miliő […]

A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!

Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/01/11/epiteszet-idegrendszer-pszichologia-zold-kornyezet-dull-andrea/

*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!