Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Minden lélegzetvétellel kis élőlények ezreit visszük be testünkbe, vírusok, baktériumok, virágpor, gombák szállingóznak a környezetünkben, amik a tüdőnkben is kiköthetnek. Ám ha olyan vírusok ólálkodnak körülöttünk, mint a Covid–19, akkor a levegőben úszó láthatatlan részecskék komolyabb vizsgálatot is igényelnek. Nyugodt légzéskor egy egészséges felnőtt 1 perc alatt 16-szor vesz levegőt, s ilyenkor fél liter levegőt szívunk be és lélegzünk ki.
A légkör olyan, mint egy óceán, tele élőlényekkel, amelyek akár mérföldeket is megtesznek, de mivel a levegő evidens módon vesz körbe minket, sokáig nem vizsgálták tudományos szempontból.
Joseph Black skót orvos és kémikus 1764-ben egy glasgow-i gyülekezet 1500 tagjának leheletét elemezte, és kimutatta, az emberek hogyan termelnek szén-dioxidot és fogyasztják a légköri levegőt. A normális légzés során a szervezet szén-dioxidot termel, amit a tüdő kiürít. Ha ez a folyamat felborul, akkor a szén-dioxid szintje a vérben lecsökken, ami kellemetlen tüneteket okozhat, elkezdünk hiperventilálni. 1778-ban Antoine Lavoisier francia vegyész azonosította a levegő azon részét, amit oxigénnek nevezett el a görög oxys (sav) és genes (nemző) szavakból.
Ókori római levegőt szívunk be
Enrico Fermi az egyik legnagyobb olasz fizikusként szintén foglalkozott a levegővel és a légzéssel. Légzésteóriája kicsit romantikus, mivel feltevése szerint minden ember tüdejében van Julius Caesar utolsó leheletének töredékéből is. Úgy magyarázza, hogy amikor Caesar meghalt, 400 köbcentiméter levegőt lélegzett ki, amiben tíz a huszonkettediken (10 és 22 nulla) szén-dioxid-molekula volt, ami aztán felhígult a Föld tíz a negyvennegyediken molekulát tartalmazó légkörében. Egy molekula ugyanolyan kapcsolatban áll a levegővel, mint a levegő az egész légkörrel.
Ezért nagy az esélye annak, hogy minden ember egyszer belélegzi a Caesar által kilélegzett molekulákat.
Persze Fermi azt is tudta, hogy a fák megkötik a szén-dioxidot, és hogy így hipotézise téves, de története mégis szemléletesen megmutatja, mennyire függünk a légzéstől, a levegőtől, az oxigéntől.
Az 1930-as években Fred Meier növénypatológus spórákat fedezett fel az űrben. A Mildred és William Wells házaspár ugyanekkor olyan kísérleteket végzett, amelyek bebizonyították, képesek vagyunk kilélegezni baktériumokat, amelyek nagy távolságra ellebegnek, így megbetegíthetnek másokat. 1937-ben Meier alkotta meg az aerobiológia szót a levegő tudományára, majd meghalt egy immár aerobiológiainak nevezett […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!