Az éghajlati rendszerben vannak olyan változások, amiket már sehogy sem tudunk visszafordítani, kesergés helyett azonban cselekedni kell, mert erre mindig van mód. Kovács Erik, a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója szerint az idei szilveszteri-januári hideg és hó nem meglepő és nem azt jelenti, hogy a klíma visszarendeződik. A középtávú előrejelző modellek már ősszel mutatták a januári hidegebb periódust, amit egy hidegleszakadás, avagy jet stream okozott.
Ez az a szélrendszer, ami 5500-6500 km magasságban járja körbe a földet. két fajtája létezik, a poláris, vagyis a hideg, és a szubtrópusi, a meleg.
Amikor a sarki részek melegednek, nincs energia, ami fenntartaná az áramlást, legyengül, hullámzik. Kovács elmondása szerint december végén az az oldal érkezett hozzánk, ahol hideg van, ez a fagy szakadt le Közép- és Dél-Európára. Tartósan velünk maradt, mert a kontinensre nem érkezett enyhe, nedves levegő, a hideg elérte a szubtrópusi mediterrán részeket, onnan áramlott a páradús, északról pedig a hideg levegő. Kialakultak a mediterrán ciklonok, amik a havas napokat okozták. Egyelőre azonban vége a szibériai hidegnek.
Meglepő volt az évek óta nem látott mennyiségű hó, de ne gondoljuk, hogy elég esett ahhoz, hogy a vízgyűjtő területek is feltöltődjenek. A Dunáé deficites maradt a sok csapadék ellenére is.
Jó lenne, ha esne még, nemcsak a feltöltés miatt, hanem azért is, mert a hó szigetel, védi az őszi vetéseket, gyéríti a károkozókat, talajban lévő rágcsálókat, invazív fajokat.
A hó egyébként folyamatosan párolog, úgyhogy ha nem kap utánpótlást, eltűnik. Ideális esetben lassan szivárog a talajba és átitatja, nem reked meg a felszínen.
Csöpögés mindenhol
Az éghajlatváltozás miatt a tundrák vastag hótakarója folyamatosan olvad, oldalról is, lentről is, fentről is gyors ütemben. Ezt kíséri a légkört melegítő metán felszabadulása, és igen, a klímaváltozás a légköri folyamatokat instabillá teszi, emiatt összeomolhat. De Kovács Erik hangsúlyozza, hogy amit mi szélsőségesnek gondolunk, az a természet szempontjából nem feltétlenül az. A rendszer helyrehozza magát, nekünk pedig adaptálódni kell az új körülményekhez.
Ki kell, hogy bírjuk a hőhullámokat, kánikulát, de több éghajlatváltozást átvészeltünk már. Persze a növényeknek és az állatoknak könnyebb alkalmazkodni, szőrnövesztéssel, elvándorlással. Nekünk nehezebb a gazdaság és a technológia miatt.
Ha csak a mitigációval élünk (ez az üvegházhatású gázok légkörbe kerülésének visszafogása, ezen keresztül a klímaváltozás ütemének lassítása), az nem elég, energiát és pénzt kell áldoznunk az adaptációra, minél többet.
Magyarország az éghajlatváltozás hatodik legkitettebb régiója, mindent adaptációra kellene költeni, amit lehet, és befektetni. Ráadásul függő helyzetben vagyunk a szomszédainktól, ahogy ők is tőlünk. Víz szempontjából fontosak nekünk az osztrákok, szlovénok, horvátok, románok. Együtt kell működnünk velük.
Azért is, mert a Tisza deficites, az egész vízgyűjtője csapadékhiányos, és nagyon sérülékeny is.
Hogy hogy oszlik el az olvadó víz, hova kerül? Kovács szerint az antarktiszi jég nem fog soha leolvadni, mert három kilométer vastag, de vékonyodik, kis, Dunántúl nagyságú jéghegyek csúszhatnak el. Az Északi-sarkon, ha a jeges tenger felolvad, nem nő a víz mennyisége. De az áramlásba kerülő édes víz megváltoztatja a rendszereket, ez újabb éghajaltváltozáshoz vezethet.

A Déli-sarkon nő a tengervíz mennyisége, de nem mindenhol egységesen emelkedik. A Föld egészén hektikusan oszlik el az olvadó jég vízmennyisége. A Szaharában például jelentősen nőni fog a csapadék mennyisége, a Föld északi régióiban viszont nyáron még kevesebb fog esni, ahogy a mediterrán térségben is. Itthon kevesebb esős napra számíthatunk nyáron, az óceán hatása miatt viszont több csapadékra télen.
Változó geopolitika
A klímaváltozás persze a Déli-sarkot sem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
Hirben.hu Hírben jók vagyunk!