Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Charles Seife amerikai matematikus, aki már 20 éve ír tudománynépszerűsítő könyveket fizikáról, matematikáról, és a legnívósabb tudományos lapoknál szerző. Magyarul a Hawking, Hawking című könyvét ismerhetjük, ami 2 éve jelent meg a tudós zseni Stephen Hawkingról, és az idei Nulla – egy veszélyes gondolat történet művét. Ez utóbbit vizsgáljuk meg alaposabban, mert Seife is alaposan utánament a nullának. Szerinte a a nulla ereje abban rejlik, hogy a végtelen ikertestvére, jin és jang, egyformák és ellentétesek egyszerre. Mi még hozzátehetjük ehhez Thomas Mann gondolatát is, ami szépen összegzi, miért is olyan nagyszerű a nulla, vagyis a semmi: a „tökéletességen megpihenni örök vágya annak, aki kiválóságra törekszik; és a Semmi vajon nem változata-e a Tökéletesnek?”.
A könyv elsősorban azoknak ajánlott, akiknek van némi matematikai érdeklődése, mert tényleg a nulláról szól mind a 231 oldal – függelék nélkül. De az is igaz, mivel a nulla rengeteg mindennel kapcsolatba hozható a vallástól kezdve a filozófián át, az is boldogan lapozgathatja a könyvet, akinek a reál tudományok túl magasak. Ők maximum átugorják a súlyosabb matematikai fejtegetéseket és egyenleteket, mert ezekből is találunk a könyvben szép számmal, ahogy algebrai levezetéseket, ábrákat is.
Értéktelen semmi?
Nem csoda, hogy Seife képzeletét megragadta a nulla, hiszen sokáig nem is számnak, inkább tabunak számított azon az elven, hogy
olyan nincs, hogy a nincsnek értéke legyen.
De nem csak a nulla volt kerülendő a matematikusoknak, hanem például az i, az a komplex (imaginárius) szám is, melynek négyzete -1. Leibniz a lét és nemlét keverékének tartotta, átmenetnek Isten és Üresség között, az Isten az 1, az űr a nulla.
Az egyiptomiak képábrázolásában nem létezett a nulla, a görögök már számokkal jelölték, de utálták, ahogy a rómaiak is. És talán semmilyen számhoz nem fűződött annyi (negatív) érzelem, mint a nullához, hiszen
az ürességet, a semmit jelölte, ami egyenlő a káosszal, és ezekhez persze félelem és rettegés kapcsolódik.
A babiloniak ismerték a nullát, de nem engedték önmagában állni, mindig más szám mellett szerepelt, nehogy „rakoncátlankodni” kezdjen. A nulla sajnos nem fért össze a nyugati filozófia elveivel, amik szerint az üresség nem létezik.
Ha felelnünk kell arra a kérdésre, ki volt az első matematikus a világtörténelemben, valószínűleg sokan vágjuk majd rá Püthagorasz nevét (mert a² + b² = c²), aki elég furcsán gondolkozott már az ókori furcsaságokhoz képest is. Állította például, hogy a nőkkel csak télen szabad intim viszonyba bonyolódni, és a mai bélflóra kutatók őseként erősködött, hogy minden betegség oka a rossz emésztés, amit nyers ételekkel és vízzel hozhatunk helyre. De azt is ő kiáltotta világgá, hogy matematikai rendszerünkben nem szerepelhet a nulla, mert az egyenértékű számok és formák rendszerében mégis milyen szerepet tölthetne be?
Keleten szerették
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2024/10/17/nulla-matematika-filozofia-vallas-albert-einstein/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!