Cecilia Payne-Gaposchkin Angliában, Wendoverben született 1900-ban, azonban itt nem számíthatott nagy karrierre, ezért Amerikába ment. De honnan ered különös neve, amihez igen kalandos úton jutott hozzá? Amikor a harmincas években Európába utazott, hogy Borisz Geraszimovics csillagásszal találkozzon, belebotlott Szergej Gaposkin orosz csillagászba, aki politikai okokból nem térhetett vissza hazájába. Cecilia segített neki elhelyezkedni a Harvardon, később pedig feleségül ment hozzá, a férfi onnantól kezdve Sergei Gaposchkinként használta a nevét, amit Cecilia is felvett. Együtt kutatták a változócsillagokat, közben pedig három gyermekük is született.
Cecilia addigra már számos (szellemi) kalandon túl volt, kezdve Cambridge-i egyetemi tanulmányaival, amelyek a botanikától, kémiától és fizikától vezettek a csillagokig – de nagyon tehetséges volt a zenében is. Azonban amikor az első csillagászati előadást hallotta korának neves professzorától, Arthur Eddingtontól – ami a teljes napfogyatkozásról és Einstein relativitáselméletéről szólt –, az izgatottságtól három napig aludni sem tudott. Ekkor született meg benne a a döntés, hogy csillagász lesz.
Disszertációját, amit később könyvvé bővített (és ez volt az első csillagászati doktori értekezés a Harvardon), még ma is alapnak és forrásnak tartják. Témája a csillagok összetétele volt, és ő volt az, aki arra a forradalmi megállapításra jutott, hogy azok túlnyomórészt hidrogénből és héliumból állnak. Érdekesség, hogy nagynevű kollégája, Henry Norris Russell óva intette ettől a konklúziótól, mert akkor az volt az általánosan elfogadott nézet, hogy a Föld és a Nap közel azonos anyagokból állnak, és csak a hőmérséklet miatt tűnnek különbözőnek.

Nem érdemelt dicsőséget
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/03/25/csillagasz-no-cecilia-payne-gaposchkin/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!