„Egyszer egy filozófus azt kérdezte tőlem: azért vagyunk emberek, mert a csillagokat bámuljuk, vagy azért bámuljuk a csillagokat, mert emberek vagyunk? Vajon a csillagok visszanéznek ránk?” – ezzel a költői kérdéssel kezdődik a Csillagpor című különös hangulatú sikerfilm, amelyben egy hullócsillag esik a földre, sekély krátert fúrva, a meteorit azonban sem nem kő, sem nem vas, hanem egy gyönyörű csillaglány.
Ezekben a napokban hull le az égboltról a legtöbb „csillag”, méghozzá a Perszeusz csillagkép felől törnek a Föld felé (ezért Perseidák), óránként akár százan is, hogy fénycsóvát húzva egy röpke pillanatig feltündököljenek a sötét égbolton. Augusztus 12-én, vasárnap éjjel jön el az égi nagyüzem.
Legtöbben megéltük már azokat a pillanatokat, amikor elkapjuk a hullócsillagokat, amint fényesen végigszántanak az égen. Röpke időre kiszakadunk földhöz ragadt létünkből, megérint a végtelenség érzése, egy nálunk sokkal hatalmasabb dimenzió és erő, ami valahonnan a messzeségből idevarázsolja a sorjázó lidércfényeket.
Már a csillagoktól roskadozó, a Tejút galaktikus ívével megrajzolt égbolt is ellenállhatatlan bűverővel bír, de a váratlanul felragyogó és csak pillanatokig létező hullócsillagoknak kétségkívül mágikus ereje van. Nem csoda, hogy megérintenek mindenkit és előhozzák legbensőbb, legtitkosabb vágyainkat. „Kívánj valami! De nem szabad elmondanod senkinek, amíg nem teljesül!” – szól az instrukció. A kérdés csak az, van-e értelme a hullócsillag-kívánságoknak. Teljesülhetnek-e valaha legmélyebb vágyaink?
Üstökös, por, ionizáció
Nincs értelme a hullócsillag-kívánságoknak, de jó játék – jelentik ki határozottan az asztrofizikusok. A hullócsillagok ugyanis nem mások, mint űrből érkező és a légkörben felizzó és elégő porszemek, apró kő, vagy vasdarabkák, azaz meteorok. Ha pedig annyira nagyok, hogy elérik a földfelszínt, akkor pedig meteoritokká válnak. Minden augusztusban a Perseidák meteorraj sorjázza a Földet, eléggé szaporán,
augusztus 9-e és 13-a között pedig csúcsra jár sortűz.
A Perseidák szülőégitestje a 109P/Swift-Tuttle lajstromnevű üstökös, amelyet még Lewis Swift amerikai csillagász fedezett fel távcsövével 1862-ben. Minden év augusztusában a Föld keresztezi az üstökös pályáját, amelyen temérdek port és törmeléket hagy maga mögött, miközben átlagosan 133 évenként megkerüli a Napot. Ezeket láthatjuk felvillanni (óránként akár százat is) és különböző színű csíkokat húzni a tiszta éjszakai égbolton, miközben 59 kilométer/másodperces sebességgel körülbelül 90 kilométeres magasságban felizzanak és 30 kilométeres magasságban kihunynak. Nem a hagyományos értelemben égnek el,
hanem elektronjaitól időlegesen megszabadítják, ionizálják a légkör molekuláit, és ezt látjuk fényfelvillanásként.
A meteorsereglet között átlagosan minden ezredik olyannyira felizzik, hogy meghaladja a Nap és a Hold után a legfényesebb égitest, az Esthajnalcsillag, azaz a Vénusz fényességét is. Ezek a meteorok a tűzgömbök, és nem egy közülük félelmetesen nagy is lehet, mint például a 11 évvel ezelőtt az oroszországi Cseljabinszk egén keresztül hasító gigantikus tűzgömb (lásd: keretes írás).
Nem ártatlan hullócsillag volt a Cseljabinszki tűzgömb
Nem apró porszem, hanem 12-13 ezer(!) tonnás tűzgömb érkezett az űrből a Földre 2013. február 15-én nem sokkal napfelkelte után, helyi idő szerint 9 óra 20 perckor az oroszországi Cseljabinszk város fölé. Több webkamera is rögzítette, amint a Napnál is fényesebben izzó, 17-20 méter átmérőjűre becsült, 19 kilométer/másodperccel repesztő félelmetes űrszikla, éktelen hangerősséggel sok darabra robban szét.
Még szerencse, hogy nem pont az Ural hegység dél-keleti részén fekvő egymilliós városba csapódtak, (de így is betörtek az ablakok, leállt a villamos- és a mobilhálózat, és több száz embert megsebesült) hanem – […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/til/2024/08/11/perseidak-csillaghullas-meteorzapor-hullocsillag-tuzgomb/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!