Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Robert Merle azt írta az Állati elmékben: „Tévedés azt hinni, hogy az ember lényegében különbözik a felsőbbrendű emlősöktől. Ezt csak az ember képzeli, a felkapaszkodottak gőgjével.” És mi az egyik legjellemzőbb tulajdonságunk, amiről azt gondoljuk, megkülönböztet minket szőrös társainktól? A beszéd, a komplexebb kommunikáció. De mi van, ha az állatok ebben is képesek utolérni minket?
Időről időre látni olyan cikkeket, amikben felbukkannak olyan állatok, amelyek képesek megérteni az emberi beszédet. A XX. század elején került be a hírekbe a német ló, Clever Hans, amelyről idomárja azt állította, megérti az emberi nyelvet, és nemcsak reagálni, de számolni is tud. Később kiderült, hogy csalás az egész, mert az állat csak azt tette, amire kiképzője beidomította, követte testének jelzéseit, amiket betanult.
Beszélő gorillák, vulgáris papagájok
A jákópapagáj ugyan felismeri a színeket, de nem tud beszédet alkotni, csak utánozza az emberi hangokat: a megfelelő sorrendben, memorizálás után ismétli a hallott hangokat. Agyukban található egy olyan kis szerv, amely az éneklés és énektanulás során szinkronizálódó idegsejtekből áll. Az etológusok megfigyelései szerint az átlagosnál jobban utánzó madarak agyában a szervet egy héj borítja, ami minél vastagabb, annál ügyesebben „beszél” a madár.
A 60-a, 70-es években nagy divat volt a főemlősök, madarak, delfinek kommunikációjának tanulmányozása, de sok szkeptikus etológus azon az állásponton volt, hogy az állatok csak utánozzák a trénereket, és ez nem tekinthető beszédnek. Az, hogy értelmezik a testbeszédet, a hangszínt, nem jelenti, hogy értik is a szavak jelentését vagy tisztában vannak a nyelvtannal, ami a beszédhez, legalábbis ha érthető beszédre törekszünk, elengedhetetlen.
Újabb kutatások szerint viszont megfelelő trenírozással egyes állatok képesek értelmezni adott szavak hangját és jelentését. Simon W. Townsend, a Zürichi Egyetem antropológiaprofesszora szerint az állatok és az emberek kommunikációs rendszere között bizony van némi hasonlóság. Az egyik leghíresebb példa erre Koko, a nőstény gorilla esete, amely képes volt megtanulni az amerikai jelnyelvet, az ASL-t. Ez egy természetes nyelv, ami az Egyesült Államokban és Kanada legtöbb angol nyelvű siket közösségében használatos. Kézi és nem manuális funkciókkal fejezik ki, Koko ezekből ezer jelet tudott használni, és több mint kétezer angol szóval operált. De nagy különbség van aközött, hogy egy állat megtanul néhány módosított jelet, vagy bármilyen helyzetben tudja használni az ASL-t, tehát mélyebb szinten elsajátítja. Koko sohasem beszélte folyékonyan a jelnyelvet, sokszor értelmetlenül kommunikált, és a kiképzőin kívül más nem tudta igazán értelmezni használt jeleit.
Beszélt angolul
Kokónál is okosabb volt Kanzi, az 1980-ban született hím bonobó, amely idén hunyt el, és egy lexigramtáblán tudott kommunikálni az emberekkel, amin a kis ikonok alatt feliratok találhatók. Ha az állat rámutatott valamelyikre, a gondozói tudták, hogy kávét, sárgadinnyét, meglepetést vagy esetleg fényt kér – és persze még további 196 dolog közül választhatott. Kanzi jól értette a szimbólumokat, tudta értelmezni és használni őket. Neveket, tárgyakat, cselekvéseket, helyszíneket is tudott a piktogramokkal jelölni, de az igen és nem kifejezésére is használta. Megtanulta, hogy kell szimbólumokkal kommunikálni, de az emberi nyelv több, mint szimbólumok használata, mert magába foglalja a szimbólumok nagyobb struktúrákba való kombinálását is, hogy összetettebb jelentés jöjjön létre.
Kanzi beszélt angolul, és 13 éves korában kiderült, hogy ha teljesen ismeretlen mondatokat hall az emberektől, négyből háromszor el tudja végezni a tőle kért […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/tudomany/2025/03/27/allat-ember-nyelv-beszed-hang-kepzes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!