Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A magyar válogatott azon nyolc együttes közé tartozik a világon, mely legalább két világbajnoki döntőn is szerepelhetett, ebben a kategóriában olyan futballnagyhatalmakat is magunk mögé utasíthatunk, mint Anglia és Spanyolország – balszerencsére a két gárda viszont egyaránt megnyerte egyetlen fináléját, így az örökrangsorban előttünk szerepelnek.
Az olimpiákat tekintve viszont senki sem áll jobban, az 1952-ben, 1964-ben és 1968-ban is aranyérmes magyar csapat 1972-ben ezüstöt, 1960-ban pedig bronzot szerzett, amivel azóta is az élen áll – megelőzve az ugyancsak háromszoros bajnok Nagy-Britanniát, a két arannyal és három ezüsttel álló Brazíliát (+2 bronz) és Spanyolországot, valamint a két első és két második hellyel álló Argentínát is.
A futballt nem a mieink találták fel, de a magyar válogatott volt az, amelyik móresre tanította az angolokat, az 1954. május 23-i 7:1 azóta is a „háromoroszlánosok” történetének legnagyobb zakója, de a négyszeres világbajnok olasz vagy az Európa-bajnok cseh(szlovák) és görög nemzeti együttes is hazánkat okolhatja eddigi legnagyobb vereségéért.
| A világ- és/vagy Európa-bajnok nemzetek legnagyobb zakói | ||
| 1924. április 6.: | Magyarország–Olaszország | 7–0 |
| 1937. szeptember 19.: | Magyarország–Csehszlovákia | 8–3* |
| 1938. március 25.: | Magyarország–Görögország | 11–1 |
| 1954. május 23.: | Magyarország–Anglia | 7–1 |
| *holtverseny: 2019-ben az angolok 5–0-ra verték a jogutód cseheket |
Négy évvel Trianon után, és egy 30 éves átok megtörése előtt
A magyar válogatott 1902. október 12-én, Bécsben játszotta első hivatalos mérkőzését – sok köszönet nem volt benne, a mieink 5:0-ra kikaptak a sógoroktól. A 100. fellépésre Le Havre-ban került sor, ahol Eisenhoffer József góljával 1–0-ra nyert a válogatott Franciaország ellen. Hogy mikor? Napra pontosan négy évvel a trianoni békeszerződés után!
A 200. meccsen a triplázó Zsengellér Gyula vezérletével gáláztunk Bázelben, a széria a 300. összecsapáson megszakadt, akkor Szilágyi Gyula góljára Ivan Kolev felelt Szófiában, de tegyük hozzá, hogy ugyanezen a napon korábban az A csapat (Grosics Gyula, Buzánszky Jenő, Lóránt Gyula, Lantos Mihály, Bozsik József, Zakariás József, Egresi Béla, Csordás Lajos, Hidegkuti Nándor, Puskás Ferenc, Tóth Mihály) 5:1-re nyert Prágában.
A 400. meccsen Albert Flóriánék hatot vágtak a dánoknak, fél távnál Várady Béla találatára Zdenek Nehoda felelt Pozsonyban, a 600.-on pedig az eddigi utolsó vb-nkre készülő válogatott Esterházy Márton vezérletével verte hárommal Ázsia legjobbjait.
A 700. találkozón Illés Béla döntött a Fáy utcában, a 800.-on Torghelle Sándorék a Szusza Ferenc Stadionban tömték ki Máltát. Az egyetlen vereség épp legutóbb csúszott be, pedig Németh Krisztián duplájának is köszönhetően a 79. percben még 3–2-re vezettünk Görögországban. A 2004-es Európa-bajnok ugyanakkor csak ezt a győzelmet szerezte meg a selejtezőben, a mieink pedig csoportharmadikként, pótselejtezőről kijutottak a 2016-os Eb-re, megszakítva egy 30 éves átkot – az 1986-os világbajnokság után az első nagy tornára kvalifikáltuk magunkat. Franciaországba…
| A magyar válogatott centenáriumi meccsei | ||
| 100. | 1924. június 4. | Franciaország |
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!