Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Március 6-án a Magyar Építőművészek Szövetsége szervezésében került sor a „Szocmodern épületek hasznosítása” című konferenciára, melynek záróprogramja a Körszálló átépítésének ismertetése volt.
A Körszálló funkcionális átalakítása az eredeti épület tömegének, arányainak, bravúros szerkezetének és a teraszos épületrész szobrászati megformálásának megtartásával őrizheti meg entitását. Az építtető és a tervező az építészeti kulturális érték iránti empátiáját és alkotókészségét igényli a nehéz feladat − írja az építész szakma által az Építészfórum hasábjain megjelent nyilatkozat.
Szrogh György tervei alapján 1967-ben megépült és 58 év alatt ikonikussá érett Körszálló új tulajdonosa a telt házas konferencián hozta nyilvánosságra döntését, a városképileg védett épület teljes bontásáról, luxuslakások igényei szerint tervezett új épület visszaépítéséről. A szálló egészen napjainkig használatban volt, a magyar későmodern építészet eredeti, hiteles darabja, helyi védelem alatt álló alkotás.
Az elmúlt öt évben az 1960-as, 1970-es évek legnemesebb késő modern épületei Virág Csaba, Jánossy György, Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik − írták a nyilatkozatban.
Ahogy fogalmaznak, „építészetünk múltja, kulturális értékeink megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdon és üzleti érdeknél, mégis szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos, a fejlesztő a döntések jogát. A bontás sérti a Magyar Építészetről szóló 2023. évi C. törvény 5. § A szükséges minimum elvét, sérti továbbá a 10. § Az építészeti örökség megóvásának és méltó hasznosításának elvét, de sérti a reusing, az adaptív építészet kiemelt, jövőbe mutató, az egyetemi építészképzésben évtizedek óta alkalmazott újrahasznosítás módszerét, aláássa ezen elvek hitelességét. Budapest 2. kerület Településképi rendelete értelmében helyi védettség alatt álló alkotást bontani nem lehet.”
A projekt március 6-án nyilvánosságra hozott hivatalos marketing anyaga kerüli a bontás szó használatát, de kiemeli a fejlesztő környezettudatos elkötelezettségét, miközben az épületet bontani szándékozik és több ezer tonna bontási hulladék súlyos környezetkárosító hatását elhallgatja − emelik ki a nyilatkozat szerzői.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2025/04/01/korszallo-budapest-bontas-nyilatkozat-peticio/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!