Rendhagyó irodalmi beszélgetésre gyűlt össze az esős, hűvös kora estén az ír sztárszerző, Sally Rooney hazai rajongótábora. A Nyáry családdal Szűcs Péter, az est házigazdája beszélgetett, aki alaposan egymásnak ugrasztotta apát és lányait – na persze nem szó szerint, inkább csak amolyan szeretetteljesen. Nemrég mi is írtunk az Intermezzóról, de a beszélgetésen is megbizonyosodtunk róla: Sally Rooney valóban megosztó szerző – ahány olvasó, annyi vélemény alakul ki róla, munkásságáról, karaktereiről és történeteiről.
Érdekes volt megfigyelni, hogy mindhárman máshogy viszonyultak a könyvhöz: a lányok először a szerző Normális emberek című regényét olvasták.
Hasonlóan Lucához, azt érzem, hogy nekem is azért tetszett jobban a Normális emberek vagy a Baráti beszélgetések, mert közelebb érzem magamhoz korosztályban. Ez a könyv is tetszett, talán az zavart benne, hogy rövid idő alatt kellett elolvasnom a beszélgetés miatt. Az ilyen típusú, elmélkedős meg kifejtős könyveket jobban szeretem hosszú idő alatt elolvasni. Gyorsan végigpörgetve azonban azt mondom, hogy ez egy kellemes olvasmány volt
– fogalmazott Liza. Ezzel szemben édesapjuk volt az, aki kimondottan megszerette a könyvet.
„Elkezdtem olvasni, az első ötven oldalnál abban maradtam magammal, hogy értem, miért jó, de én ezt nem szeretem. Aztán úgy fejeztem be, hogy megszerettem” – mondta Nyáry Krisztián, akinek el kellett fogadnia azokat a belső törvényszerűségeket, amelyek jellemezték a történetet.
A történet egy testvérpárról, Peterről és Ivanról szól: utóbbi 22 éves, de Szűcs Pétert meglepte, hogy milyen bölcsen (vagy inkább koravénen) gondolkodik a fiatalember, aki úgy fogalmaz a regényben, hogy „elvesztegette az élete egy részét”.
Mit tud erről egy 22 éves fiatalember, hogy mit vesztegetett el, és miről szól az élet?
– tette fel a kérdést a házigazda a beszélgetés résztvevőinek.
A lányok egyetértettek abban, hogy az interneten felnőtt Z generációs fiatalokat egyáltalán nem lepi meg az elvesztegetett idő fogalma, ők maguk már tizenévesen szembesültek hasonló gondolatokkal. A Nyáry lányok az idősebb, harmincas évei közepén járó testvér karakterébe finoman belekötöttek: úgy érezték, ők már 22 évesen levonták magukban azokat a következtetéseket, amiket Peter csak 300 oldal után vont le.
„Én az idősebb férfi karakterekkel nagyon sokszor úgy vagyok, hogy olyan érzelmi konklúziókhoz jutnak el, amiket én tizenhárom évesen, egy ottalvós bulin már levontam” – tette hozzá Luca.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!