Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 
Radnóti Sándor és Vörös Imre akadémikusok, valamint és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) jogszabálysértésre hivatkozva bíróságon támadta meg a Magyar Tudományos Akadémia 198., 2024. december 11-ei rendkívüli közgyűlésén megszavazott határozatát, amely szerint az MTA ingó és ingatlan vagyonának jelentős részét – nyolcvanmilliárd forint értékben – a magyar államnak „elidegenítse”. Álláspontjuk szerint a rendkívüli közgyűlés határozata több ponton jogsértő.
Politikai presszió
Az ügy kezdeményezői 2025. február 28-án a budapesti FUGA Építészeti Központban sajtótájékoztatót tartottak. Az eseményen Radnóti Sándor elmondta, az MTA ingatlanvagyonának elidegenítése és eladása politikai presszió volt, amely az akadémiát megfosztja a kutatóintézeteitől.
Ennek semmilyen tárgyi, vagy tartalmi oka nem volt, hacsak nem politikai: az akadémia tekintélyének gyengítése, és általában az egész magyar politikában látható, intellektuális kritika lehetőségétől való megfosztás.
Radnóti arról is beszélt, hogy a fent említett közgyűlésen két határozatról döntöttek, az első gyenge többséggel ment át, amely az elnöknek korlátlan lehetősége ad, hogy tárgyaljon az ügyben, és eladja az akadémia vagyonát. A másik javaslat nagyobb elfogadottságú volt, az kimondta, hogy a HUN-REN törvényt az Országgyűlés egy évvel halassza el, a sorsáról pedig legyen egy társadalmi vita.
A társadalmi vitára azért van szükség, hogy az értékbecslés megbízható legyen, az állam pedig vállaljon garanciát arra, hogy az akadémia ezt a pénzt megkapja
– fogalmazott a József Attila-díjas kritikus, hozzátéve, hogy az Országgyűlés azonban a MTA közgyűlésének ezt a határozatát nem vette figyelembe, a törvényt megalkotta, így a vagyoneladási határozat önmagában nem hajtható végre.
Vörös István akadémikus szerint a határozat meghozatalára az MTA ügyrendjét megsértve úgy került sor, hogy az egyik legfontosabb írásos előterjesztést, a 2022-ben készült értékbecslést a közgyűlés tagjainak nem küldték meg.
Vörös úgy véli, hogy a közgyűlés tagjai nem kerültek abba a helyzetbe, hogy felelősen megfontolhassák, milyen értéket képviselő MTA-vagyon sorsáról döntenek.
A határozat ugyanis úgy született, hogy – a szabályzatot megsértve – egyetlen értékbecslés beszerzésére sem került sor. A határozat erre az egyedi esetre vonatkozóan felmentette az elnököt ezen kötelezettség alól, ami azonban a szabályzat megsértését nem orvosolja, mivel ilyen felmentést a hatályos szabályzat alól egyedi esetre nem lehet adni: a szabályzat célja az, hogy betartsák, nem pedig az, hogy megkerüljék.
Az egyedi felmentés a szabályzat megsértését utólag és visszamenőleges hatállyal kívánja »orvosolni«, ez azonban nem változtat a jogsértés tényén. A vagyon értékesítéséről szóló határozat – a vagyongazdálkodási szabályzatot megsértve – az ingók elajándékozására vonatkozóan nem tartalmaz nemhogy értékbecslést, de még leltárt sem, nem tudható, hogy mire vonatkozik, és mekkora értékű vagyon elajándékozására ad a határozat az MTA elnökének felhatalmazást.
Vörös Imre hangsúlyozta, hogy nemzeti vagyonról van szó, Széchényi István és Vigyázó Ferenc hagyatékáról, nem pedig egy telek eladásáról. „Itt a magyar tudomány függetlenségének garanciája a tét.” Radnóti Sándor megtudta, hogy az MTA 200 évében soha nem fordult elő, hogy az akadémikusok bepereljék az akadémiát. Bár Szent-Györgyi Albert megkísérelte, de nem vitte végig, mert a történelem elsodorta.
A per elindult
Bán-Forgács Nóra, az Akadémiai Dolgozók Fórumának munkatársa elmondta, a 2019-ben alakult szervezetük azt akarja elérni, hogy a kormány ne sértse meg az akadémia integritását, és az ingatlanok az MTA égisze alatt maradhassanak. Úgy véli, hogy a rendkívüli határozat a törekvésüket erősen megkérdőjelezi, ellehetetleníti, és nehéz helyzetbe hozza őket.
Az új törvény nem tagadja, hogy piaci típusú modellről van szó, elnökkel és vezérigazgatóval, akik a vagyon további sorsáról rendelkezni fognak. Arról nem beszélve, furcsa, hogy az alapítói és végrehajtói jogokat is egyszerre fogják gyakorolni. Azt állítjuk, hogy ezáltal a vagyon további sorsa is bizonytalan válik.
Bán-Forgács Nóra elmondta, a pert megindították, körülbelül két évig […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!