Ritkán érkezik ennyi magasan képzett balettművész egy ország fővárosába, mint a II. Budapest Ballet Grand Prix-re, amelyre 31 országból 157 jelentkezés futott be, és az előválogatást követően 90 résztvevő mutatta be tudását a világhírű balettművészekből és koreográfusokból álló zsűri előtt. A Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói közül hét magyar balettművész jutott a döntőbe, de egy országot legtöbben Japánból képviseltek, mivel 11 tehetséges japán versenyző táncolt a döntőben.
A junior kategóriában 17, a duetteknél 5, a szenior kategóriában 13 versenyző, illetve pár vett részt a döntőben. A BBGP 2024 fináléját a szenior kategória döntősei zárták, ahol a japán dominancia mellett magyar, dél-koreai, francia, spanyol és szerb versenyző lépett színpadra.
Művészi átéléssel
Fodorné Molnár Márta, a Budapest Balett Grand Prix szervezőbizottságának elnöke az Indexnek elmondta, hogy eredményes és színvonalas versenysorozatot rendeztek – a zsűri szerint is. Az ítészek három szempont alapján pontoztak: a technikai tudást, a művészi előadásmódot és a muzikalitást nézték.
Nagyon sok ázsiai versenyző volt, miután Japánban, Kínában és Koreában a balettnak hatalmas nimbusza van, rengetegen táncolnak. A nagy számok törvénye alapján ezen nemzetek versenyzőitől számos kiemelkedő teljesítményt láthattunk. De több kazak, francia, spanyol és portugál fiatal is kiválóan teljesített. S büszkén mondhatom, hogy a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói közül szintén sokan bejutottak a döntőbe, még ha nem is mindannyian magyarok, hiszen nálunk több külföldi diák tanul.
Fodorné Molnár Mártától azt is megkérdeztük, hogy az 1-2-3 perces produkciókból lehet-e látni a művészeti teljesítményt. „Abszolút” – érkezett egyből a határozott válasz, azért is, mert szerinte ezek a variációk különböző darabokból vannak kiemelve. „A zsűri felismeri, ahogy a nézők többsége is. Ha mégsem, de a versenyző jól táncolja el, akkor bárki megértheti, vagy legalábbis megérzi, hogy a produkció miről szól” – mondta a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora, hozzátéve: ehhez elengedhetetlen, hogy a versenyzők lélekből, átélve mutassák be a szerepet.
15
Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművésszel a döntő szünetében az utánpótlás helyzetéről beszélgettünk. Úgy érzi, a balett mint hivatás megbecsülése csökkenő tendenciát mutat, és ez elszomorítja. S technikailag ugyan nagyobb fejlődést tapasztal, mint amikor ő volt versenytáncos,
a mostani felgyorsuló világ azt eredményezi, hogy a fiataloknak kevesebb idejük marad a szerepek megfelelő kidolgozására. Ez a művészi kifejezést, illetve az előadásban a szerep ívét és végigvitelét is hátrányosan érinti
– fogalmazott a Kossuth-díjas táncművész. Úgy véli, hogy a Budapest Ballet Grand Prix-n a képességeket meg lehet villantani, de mélyreható és nagy ívű művészi teljesítményt 1-2-3 perc alatt nem lehet elvárni. Szerinte a seregszemle nem is erről szól, hanem olyan technikai tudás megalapozása a cél, amely úgy rögződik a fiatalok testébe, hogy aztán csak a szerep megformálására koncentrálhassanak.
II. Budapest Ballet Grand Prix-végeredmények
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!