Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Öreg Mihály idén tölti be a háromszázat. Nemcsak a kor, de a griff, azaz a püspöki címer is meglátszik rajta. A Franz Ulrich Scheichel bécsi öntödéjéből rendelt négy harang legnagyobbika 1723 és 1725 között készült gróf Esterházy Imre veszprémi püspök, későbbi esztergomi érsek kérésére. Öreg Mihály az egyetlen túlélő, társait az első világháborúban hurcolták el. 1937-ig kellett várni arra, hogy öt új harangot öntessen az akkori püspök, Rott Nándor. Igaz, az új harangok közül kettő a második világháború áldozatául esett.
Most azonban „helyreállt a világ rendje”, itt sorakozik előttünk hat harang: szépek, fényesek, egyediek, és arra várnak, hogy a tornyokba kerüljenek, majd használatba vegyék őket. Az innsbrucki Grassmayr műhelyből érkeztek, ahol Öreg Mihályt felújították, a többi harangot pedig megalkották. Érkezésükkel újra hallható lesz az eredeti hangsor, köztudott ugyanis, hogy ha egy templomban több harang szól együtt, törekedni kell arra, hogy a fülnek kellemes összhangzatot adjanak. A főszékesegyház korábbi harangcsoportja azonban nem felelt meg ennek a követelménynek, már csak azért sem, mert kevesebb harang volt a tornyokban, ráadásul azok között is akadt olyan, amelyiknek a mérete vagy a minősége nem volt megfelelő.
22
Ha hamis, össze kell törni
A napokban visszakerült a veszprémi várnegyedbe a Szent Mihály főszékesegyház 300 éves, monumentális Szentháromság-harangja, amelyet Európa legrégebbi harangöntödéjében, az innsbrucki Grassmayr műhelyben restauráltak. Az Öreg Mihályként emlegetett nagyharangot és a főszékesegyház öt új harangját 2025. március 2-án szentelte fel Udvardy György veszprémi érsek, és különleges technikával március második hetében helyezik vissza őket a tornyokba. Az Index még a harangok visszaszerelése előtt járt Veszprémben, ahol Kulcsár Dávid, a Szent Mihály Főszékesegyházi Plébánia káplánja és Most Balázs harangszakértő mesélt a visszaállítási projektről.
A veszprémi Szent Mihály főszékesegyház mögött mozgalmas évszázad áll: a templom hat harangját közel két évszázadon át egyszer sem mozdították el a helyükről, egészen az első világháborúig, amikor szinte az összes harangot elvitték hadi célokra, egyedül a Szentháromság-harangot nem rekvirálták.
22
Bár 1937-re pótolták a hiányzó darabokat, azok mindössze hét évig maradhattak a tornyokban, ugyanis a második világháborúban egy közel két tonnás és egy 500 kilogrammos harangot is elkobzott a hadsereg – utána egészen az 1970-es évekig kellett várni arra, hogy újat kaphasson a főtemplom. Akkor is csupán egy, a korábbiaktól eltérő méretű készült.
Az első világháborúhoz képest a második után nem is tudott újabb pótlási hullám indulni. A kommunizmus beköszöntéig olyan szegénység és nyersanyaghiány volt Magyarországon, hogy fel sem vetődött a pótlás lehetősége: egy szétbombázott országban ez sokadrangú kérdés volt. Az ötvenes évektől az egyházellenes berendezkedés miatt nem lehetett pótolni, a rendszerváltás után pedig szintén nem ez volt a prioritás. A várrekonstrukció miatt azonban most erre is lehetőség adódott.
Minden harang rendelkezik egy alaphanggal. Ha több harang van egy templomban, törekedni kell rá, hogy amikor együtt szólnak, kellemes, konszonáns összhangzatot adjanak ki. Mivel azonban az eredetileg elvitt fisz hangú harang helyett később egy nagyobb, F hangút öntöttek, az egész hangsor szétesett, ráadásul hiányzott a második legnagyobb méretű harang, ami 1944 óta nincs meg. A visszaállítási projekt célja, hogy az eredeti, barokk időkből származó hangsor helyreálljon
– mondja Kulcsár Dávid káplán, és kiemeli, a toronyból korábban levett négy kisebb harangot az egyházmegye olyan templomainak fogják ajándékozni, ahol azok beleillenek a hangsorba.
Bár a méretéből adódóan furcsának tűnhet, de az, hogy egy harang hogyan szól, millimétereken múlik. „A harangokat egy-egy milliméter kiesztergálásával, precíziós módszerrel lehet hangolni, de csak nagyon kis tartományban, hiszen alapvetően az öntéskori forma határozza meg a hangot. Az öntők részletes számításokat végeztek az új harangcsoport megtervezésekor, ezt viszik át a sablonformába, így határozzák meg a hangot. Ezért is nehéz ez a szakma: ha a harang hamis, akkor össze kell törni, és elölről kell kezdeni a formázást és az öntést” – magyarázza Most Balázs harangszakértő, hozzátéve, hogy az új veszprémi harangok hangolását speciális hangvillákkal ellenőrizték, csak ezután indulhattak el a várnegyedbe.
Nincs élő ember, aki hallhatta volna
A 2020 óta zajló veszprémi várrekonstrukciónak köszönhetően mára sikerült annyira stabilizálni az épületek állapotát, hogy mind anyagi, mind műszaki értelemben vállalkozni mertek a harang-visszaállítási beruházásra. Most Balázs szerint ez nagyon megterhelő, rengeteg számítást igénylő feladat volt, hiszen kizárólag a megmaradt dokumentumokból kellett bizonyítaniuk, hogy az eredeti harangállomány valós. Emellett műszakilag meg kellett tervezni a harangok mozgatását, rögzítését is, úgy, hogy az eredeti barokk harangok rekvirálása óta több mint száz év telt el.
Ezeket a harangokat utoljára 1916 előtt lehetett egyben hallani, nincs élő ember, aki együtt hallhatta volna őket
– mondja a harangszakértő.
A veszprémi várnegyed megújítása – és a harangok visszaállítása – állami támogatásból valósul meg, ám a harangszakértő szavaival élve még sok a tennivaló, pláne az épületek belsejében. A főegyházmegye részéről azonban kimondott cél volt, hogy a főtemplom megújításának részeként ne csak az épület, hanem az abban lévő „hangszerek”, így az orgona és a harangok is megújuljanak.
A liturgia szerint minden harang kap egy védőszentet, egy nevet, valamint a védőszentre utaló feliratot, de az öntéskori főpásztor címere, valamint az öntés körülményeire vonatkozó utalások szintén megtalálhatók egy-egy harangon. Öreg Mihály esetében minden „maradt a régi”, az újabb harangokat azonban egyedi jelzésekkel látták el.
A kiválasztott védőszentek mindegyike kapcsolódik a Veszprémi Főegyházmegyéhez.
- Szent Mihály a főszékesegyház és a város védőszentje,
- Boldog Gizella a főszékesegyház építtetője,
- Szent Anna a Veszprémi Főegyházmegye védőszentje (ráadásul a főszékesegyházban is van egy oltára),
- Bódi Mária Magdolna második világháborús vértanút áprilisban avatják boldoggá a városban,
- és […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!