Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Stíluszavar, gyönyörű látvány, erős színészi pillanatok, elszórt közhelyek, nyomasztó atmoszféra – ezt mind, mind megkapjuk Halle Berry legújabb filmjében. A Ne oldozz el! című alkotás már a mozikban pörög, a vetítésre pedig nagy reményekkel ültünk be. Ezeket részben beváltotta az alkotás, részben nem.
Hazugság lenne, ha azt mondanánk, csalódtunk, mivel az elmúlt években gyakori tendencia, hogy A kategóriás színészeket friss horrorokba hívnak, de ez rendesen felkészített bennünket a váratlanra. Sandra Bullock 2018-as Madarak a dobozban filmje vagy Nicolas Cage idei Longlegs című alkotása az erősebb vonalat képviselik, míg Russell Crowe egymásra halmozott ördögűzései (A pápa ördögűzője, Ördögűzés) már kevésbé.
Épp ezért csupán Halle Berry színészi játékában bíztunk, minden mást pedig a véletlenre hagytunk, reménykedve, hogy a Ne oldozz el! (Never Let Go) című film inkább az első csoportba tartozik. Vegyes érzések vannak bennünk a vetítés után, hiszen akadtak farkashibák, de ezektől abszolút nem válik nézhetetlenné a film – csak jelentősen rontanak a végeredményen.
Történetünk egy anyáról szól (Halle Berry), aki két gyermekével és kutyájukkal él az erdő közepén egy faházban. A nem egypetéjű ikerfiúk közül az idősebb Samuel (Anthony B. Jenkins), az ifjabb pedig Nolan (Percy Daggs IV). Fogalmuk sincs a külvilágról, amióta az eszüket tudják, édesanyjukkal élnek elszigetelve mindentől. Anyjuk szerint egy gonosz erő tönkretette a világot, ami elpusztult,
így az egyetlen biztonságos hely a házuk, amibe a sötétség nem képes behatolni.
Mindennap kimennek az erdőbe, hogy élelmet gyűjtsenek, de ilyenkor mindig egy kötéllel a házhoz kötik magukat, mivel az így is védi őket. Ha a kötél egyszer elszakadna, vagy eloldoznák, a gonosz lecsaphat rájuk, és ez az életükbe kerülhet. Így élnek éveken át, de a gyerekekben egyre növekszik a kétely, hogy valóban minden anyjuk elmondása szerint van-e, mivel a gonoszt csak édesanyjuk látja különböző víziók formájában, nekik pedig nem mutatja meg magát.
Mit is láttunk?
A film eleje hamar képbe helyezi a nézőt némi narrációval és a karakterek közti dialógusokkal, így gyorsan megértjük, hogy mi miért történik. Ahogy telik az idő, a nézőben is felmerül a kérdés, hogy valóban gonosz erő fenyegeti-e a családot, vagy csupán az anyának vannak őrült víziói.
Ezt a vonalat hamar megöli a megközelítés, hogy a film szinte sosem a szülői vagy gyermeki nézőpontból láttatja az eseményeket, ezzel egyfajta kettősséget teremt. Több helyen is erőltetve, de ragaszkodik a horrorisztikus megközelítéshez, ennek azonban a családra és belső kötelékeikre fókuszáló történet élét veszi.
A film egyik erőssége azonban épp a családi kapcsolatok különféle ábrázolásának lehetősége.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!