Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Buda és Kelet-Dunántúl egészségügyi helyzetén kívánt volna lényegesen javítani a város határába álmodott Dél-budai Centrumkórház. A szuperkórház végül csak a tervekig jutott, története hamar félbeszakadt, ennek a morzsáit próbáljuk összeszedni.
„Az elmúlt száz év legnagyobb zöldmezős egészségügyi beruházása a dél-budai centrumkórház, amely 1,2 millió ember ellátását szolgálja majd – mondta Bedros Róbert miniszterelnöki megbízott az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában. Egy 1200 ágyas modern tömbkórházat terveznek létrehozni, ahol a tudomány jelenlegi állásának megfelelően lehet gyógyítani a legkülönbözőbb betegségeket – tette hozzá. A fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, csak a meglevő épületeket újították fel, ezért is van szüksége Budapestnek egy új, modern intézményre – mondta el.
A miniszterelnöki megbízott arra is kitért, hogy a projekt gyors és hatékony megvalósítása érdekében alakult egy száz százalékig állami tulajdonú projektcég, amely az Emmi fennhatósága alá tartozik.”
Így harangozta be 2018-ban az akkor már pár éve belengetett szuperkórházprojekt valódi elrajtolását a sajtó. Tavaly szeptemberben azonban a kormány egy tollvonással eltörölte az addig kidolgozott terveket és előkészítő munkákat, pedig
az erre létrehozott projektcég alsó hangon nyolcmilliárd forintot elköltött addigra.
Sorozatunkban ritkán mutatunk be olyan projektet, amely előzmény nélküli, és nem jutott el az első kapavágásig, így nem is igazán látható, mesélni is kevésbé tud. Most mégis megkíséreljük ezt a láthatatlan, mégis nagyreményű és idáig is igen sok közpénzt elégető projektet nyomon követni.
A hazai egészségügy helyzete állandóan szenvedélyes viták tárgya. A felmérések szerint az életnek ez a területe okozza számunkra lassacskán a legnagyobb aggodalmakat. Természetesen nem szerepünk, és nem is vállalkozunk semmilyen átfogó helyzetértékelésre, kizárólag az ágazat építészetre vonatkozó oldalával kívánunk foglalkozni, azon belül is a meg nem épült Dél-budai Centrumkórház hamar félbeszakadt történetével.
Elöregedő fővárosi kórházak
Nem kérdéses, hogy az egészségügy területen még jócskán van fejlesztenivaló, s noha az elmúlt évtizedekben történtek kórházi modernizációk, ezek országos elosztása egyenetlen, a főváros pedig szinte teljesen kimaradt a folyamatból. Ritka kivétel a Kútvölgyi Kórház története, amelynek félbemaradt felújítása évekig borzolta a lecsupaszított falak között gyógyulni vágyó betegek és az egészségügyi dolgozók kedélyét – a kálváriáról az Építészfórum is beszámolt –, majd pozitív fordulatot véve az eredetileg előirányzott költségvetés többszöröséért mégis megújulhatott a budai hegyvidék ikonikus kórháztömbje.
Budapest és a környező agglomeráció azonban hatalmas terhet jelent az elöregedett fővárosi kórházi állományra; a meglévő épületek nagy része elavult, felújításra szorul, ugyanakkor a legtöbbjük keletkezése óta is jelentős szemléletváltás is történt. Épp ezért született rendelet arról, hogy három területen koncentrált fejlesztéssel
új centrumkórházak jöjjenek létre.
Az Egészséges Budapest Program keretében 2018-ban megjelent és az Építészfórumon is bemutatott építészeti tervpályázat három célterületet jelöl meg: az Észak-pesti Centrumkórház a Honvédkórház fejlesztésével, a dél-pesti a Szent István és Szent László Kórház egyesítésével, újragondolásával jönne létre, a dél-budai egység pedig egy zöldmezős beruházásban, a városhatárban valósult volna meg.
Az elképzelt három centrumkórház hatékonyan működve a legkorszerűbb ellátást lenne hivatott végezni; mindegyikben 24 órás sürgősségi központokat biztosítanának, és nemcsak a fővárost, hanem a környező településeket is kiszolgálnák, illetve több országos hatáskörű feladatot is vállalnának.
A program keretében azt tervezték, hogy a Honvéd Kórház II. telephelyét integrálnák a már meglévő tömbökbe, a Szent István Kórház területén egy teljesen új, több mint 1100 ágyas tömb épülne, valamint létrejönne az úgynevezett budai szuperkórház a főváros nyugati határában levő Dobogón. A terv előkészítői úgy gondolták, hogy a Buda lakosainak nagy részét és a környező agglomerációt kiszolgáló
Szent János Kórház a jövőben nem lesz képes központi feladatait megfelelően ellátni, ezért ott idővel megszűnne az egészségügyi ellátás.
A fejlesztésre kiszemelt terület ma erdősávval, autópályával, főúttal, keleten pedig családi házakkal, kiskertekkel határolt füves puszta. „A XI. kerület szűzföldjének az utolsó népszámlálási adatok szerint négy lakosa volt. Az 1847-es dűlőkeresztelő során kapta a terület a Dobogó nevet az addigi német Galgenberg (Akasztó-hegy) helyett.”
Mivel a térség északi oldalán fut az M1–M7-es autópálya bevezető szakasza, nem jelent túlzott vonzerőt a lakóövezetként való beépítésre. A 20. század első felében még számos kertre parcellázott Dobogó mellett kisebb vízfolyások csobogtak végig, nyugati oldalában pedig oly nagy üzemben ment a keserűvízforrások kitermelése, hogy a szállítás megkönnyítésére még ipari vágányokat is húztak: a Kelenföld–Hunyadi János-forrás ipari vasutat.
A Saxlehner András által 1862-ben beazonosított keserű gyógyvízről ugyanis hamar kiderült, hogy összetételében egyedülállóan hatásos hashajtónak bizonyul. Saxlehner piacra dobta a Hunyadi János gyógyvizet, ami fogalommá vált, és az elmondások alapján még a tengerentúlra is szállítottak belőle. Az időszak emlékét őrzi a környék néhány utcaneve: Keserűvíz utca, Gyógyvíz utca.
A nyertes pályázat
A századforduló után sem nagyon pezsdült fel a terület élete, bár a határában húzódó szekérút vonalát szerették volna balatoni műúttá fejleszteni az 1930-as években, amikor már egyértelműnek látszott a motorizáció kibontakozása. Az útvonal végül csak a második világháború idején készült el, amiről később Budaörs felé újabb autóút ágazott el. A két út elágazásának és a környék általuk katalizált robbanásszerű fejlődésének történetéről itt lehet olvasni. A Dobogóval határos Őrmező lassan elkezdett beépülni, először kertes házakkal, majd lakótelepi tömbökkel. Dobogó azonban megmaradt egyfajta senki földjének, zöldterületét sem rekreációs célra – bár déli oldalán kalandpálya, kutyaiskola és bobpálya üzemel –, sem beépítésre nem hasznosították.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!