„A morfizmus az, hogy ezentúl nem vagyunk vagy szürrealisták vagy tachisták, vagy informelek vagy figuratívak, vagy geometrikusak, hanem mind, de ezekből legalább kettő együtt” – írta Pán Imre műgyűjtő egy levelében a hatvanas években.
Pán Imre fiára, Mezei Gáborra hagyta gyűjteménye jelentős részét. A műgyűjtő – aki olyan alkotók grafikáit szerezte meg, mint
Max Ernst, Giacometti, Henri Matisse, Marcel Jean, Corneille, Jacques Doucet, Marcelle Cahn, René Bertholo, Christine Boumeester, Eva Landori vagy Gonçalo Duaerte –,
autodidaktaként vált rendkívül művelt értelmiségivé, életé folyamán pedig mindvégig igyekezett a nemzetközi kulturális szcénával lépést tartva közvetíteni Magyarország és külföld között.

15
Összehozta a nemzeteket
Pán Imre kulturális közvetítő tevékenysége az információk és művek áramoltatásában, a képzőművészet recepciójának kiadványokon keresztül való segítésében, a művészek támogatásában, kiállítások létrehozásában volt tetten érhető.
A XX. század elejétől a folyóiratok a különböző avantgárd irányzatok eszméinek, művészetről vallott felfogásának és a műveknek széles körben való megismertetését szolgálták. A művészet szervezése a kapcsolati hálón alapult, ezt pedig az avantgárd lapok, szövegek és rajzok csereberélése révén szőtték.
Kassák Lajos, a magyar avantgárd atyja után az Európai Iskola is ezt a gyakorlatot alkalmazta és másolta, és ezt a tudást használta Pán Imre is Párizsban, amikor 1957 után mindent újrakezdve igyekezett beilleszkedni a francia közegbe.
Az emigráns Pán haláláig, 1972-ig gyűjtötte a kiállítás alapjául szolgáló lapokat, rajzokat és grafikákat.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!