Presser Gábor az MTI-nek adott interjúban elmondta, eredetileg Utolsó billentyű lett volna a koncert címe, de erről lebeszélték, hogy olyan szomorkás. „Megszámoltam a legkedvesebb hangszereim billentyűit, 404 jött ki, rendben, akkor a 403. billentyű lesz a koncert címe, mert az utolsót nem ütöm le…” – nyilatkozta.
A koncert 2025. október 11-én lesz az MVM Dome-ban, amelynek befogadóképessége mintegy 20 ezer fő. Az LGT egykori alapítója, aki csaknem hat évtizede van a pályán, tavaly a Papp László Budapest Sportarénában lépett fel óriási sikerrel, emlékezetes volt a középen kialakított színpad.
A nagyobb színpadon jövő ősszel is a terem közepén leszünk, igyekszem minden korszakomból sokféle zenét játszani, kiváló muzsikusokkal és énekesekkel. Omega- és LGT-dalokkal is készülök, és folytatnám a kicsit színházas, kicsit cirkuszos zenebonálást
– fogalmazott Presser.
Háromlemezes sorozatot ad ki
A zenész másfél évvel ezelőtt beszélt az MTI-nek arról, hogy három lemezen dolgozik, és ezeket egyfajta gyűjteményes csomagként jelentetné meg. A kollekció címe Munkakönyv lett, és a tervek szerint jövőre lehet kézbe venni egy könyves kiadványként. „Úgy tizenöt éve, hogy a kiadóktól nagyjából független szerző, előadó vagyok, ezeknek az éveknek a munkáit gyűjtöm össze.”
Az első, digitálisan már elérhető anyagon, a Versdalokon kortárs költők megzenésített versei szerepelnek különböző előadók közreműködésével. Ennek egyfajta előzménye volt a Parti Nagy Lajos verseire készült 2011-es Rutinglitang, valamint az Oláh Ibolyának írt Voltam Ibojka című anyag (2018).
„Mentem az érzékeim után, nem akartam semmilyen koncepcióba szorítani magam. Sokat olvastam, a zongorám körül mindig ott voltak halomban a verseskötetek, és ha olyan vershez értem, a kötet felkerült a kottatartóra, próbálgattam a hangokat, hangzásokat, amiket olvasáskor belül hallottam” – idézte fel.
Hozzáfűzte: hasonló volt a munkamódszere, mint korábban a Rutinglitang esetében, vagyis addig olvasgatta az adott költő verseit, amíg azt nem gondolta, „tudja a dalt”, és csak utána ült a zongorához. „Sokszor egy vers első olvasásra engedi hallani a benne élő dallamot, de van, amikor csak érzed, ott van az, és van vele munka, mire rálelsz. Ezeket a dalokat lehetne versek adta improvizációknak is nevezni, de ez feleslegesen bonyolult lenne.”
A megzenésített szövegek részben ma alkotó (Erdős Virág, Varró Dániel, Parti Nagy Lajos), részben a közelmúltban, az elmúlt tíz évben elhunyt (Fodor Ákos, Kántor Péter, Tandori Dezső, Esterházy Péter), részben a 20. században élt (Horváth Imre, Kepes Sára, Petri György és Kányádi Sándor) alkotóktól származnak. A listáról a tragikus sorsú Kepes Sára a legkevésbé ismert, ő öt versével van jelen. Nagyon fiatalon halt meg, Petri György szerelme volt.
Fodor Ákos Lehet című kötetében található egy fejezet, amelyben Ákos leírja, ki is volt Kepes Sára, majd az azt követő oldalakon ott vannak a fennmaradt versek. Volt négy, amitől nem tudtam szabadulni, és első olvasásra hallottam bennük Oláh Ibolyka hangját, nagyon erős ütés volt a szívre. Ösztönös tartalékai vannak, elképesztően adja elő ezeket a Kepes Sára-verseket, ezek az övéi
– fogalmazott Presser Gábor.
Folyamatosan koncertezik
A Versdalokon számos közreműködő énekes és zenész szerepel, Parti Nagy Lajos […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/12/20/presser-gabor-koncert-mvm-dome-dalszerzo-zeneszerzo-interju/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!