Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Molnár Csilla tragikus történetét mindenki ismerheti az országban: az első és egyetlen szépségverseny, amit a szocialista Magyarországon rendeztek, minden szempontból tragikus volt, a legmegrázóbb mégis a verseny alatt mindössze 16 éves fonyódi gimnazista, Molnár Csilla története, aki alig egy évvel később öngyilkos lett.
A szépségversenyhez szorosan hozzátartozott a résztvevő lányok teljes testi, lelki és anyagi kiszolgáltatottsága, ahogy a verseny körül tolongó férfiak sakkban tartották őket – többek között azzal, hogy ha nem járulnak hozzá ahhoz, hogy meztelenül gipszminta készüljön róluk, akkor egy életre tönkreteszik a karrierjüket.
Ezért is volt furcsa, hogy a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Képről képre című Facebook-sorozatában úgy mutatta be Pauer Gyula Molnár Csilláról készült szobrát (Magyarország szépe, 1985), mint egy műtárgyat a sok közül, ami a múzeum gyűjteményében szerepel. „Egy öngyilkos lányról megosztani ilyet? Ez komoly?” – írta egy hozzászóló, és hasonló felháborodott kommentek sokasága zúdult az oldalra, amit nem győztek törölni, végül pedig le is vették az egész posztot. „Beláttuk, hogy sokak érzékenységét sértette a bejegyzés” – mondta az Index kérdésére Lévay Zoltán, az MNG sajtófőnöke.
A poszt, ami már nem olvasható
De mi is szerepelt a posztban, ami a felháborodott kommenteket kiváltotta? Egyrészt magának a minden intim részletre kiterjedő hiperrealista szobornak a fotója, ami önmagában megrázó. „A késő Kádár-kori Magyarország egyik botrányos eseménye az 1985-ös szépségkirálynő-választás volt. A botrány legtragikusabb fordulata az ország első szépségkirálynőjének, az 1986-ban mindössze 17 éves Molnár Csillának szomorú halála lett. A fiatal lány öngyilkossága új értelmet adott Pauer Gyula róla készült szobrának is” – olvashattuk az MNG azóta eltűnt bejegyzésében, ami aztán pusztán esztétikai szempontból elemezte a művet.
„Pauer még 1984-ben, a szépségkirálynő-választás kiírásakor kezdett bele a Szépségakció című projektjébe. Terve az volt, hogy a szépségekről egész alakos gipszlenyomatot készít, s ez alapján majd elkészíti a győztes bronzszobrát is. Műtermében végül tizenöt modellről vett mintát, a szépségkirálynőt pedig az 1985. október 5-i döntő után kérte fel modellnek. (…)
A lenyomatok a fekvő modellről készültek.
Fekvő állapotban más a test tartása, más az izmok feszülése is – folytatódott az MNG bejegyzése. – Ugyanakkor a gipszöntvény készítése sok fájdalommal is jár, hiszen a testre öntött anyag összehúzódik, hőt termel, s mindeközben a modellnek hosszú ideig mozdulatlanul kell maradnia. A felállított fekvő szobor így már önmagában is különös feszültséget sugároz. Molnár Csilla szobrának testtartása egyrészt a vértanú szentek szenvedését és fájdalmát idézi föl, de érezzük benne a szépségért való szenvedést, és a mű elkészítése során keletkezett testi fájdalmat is. A lány halála azonban más értelmet adott ennek a szobornak is. Szinte olyan, mintha a test halotti maszkja vagy egy síremlék lenne már. Síremléke nemcsak egy fiatal lánynak, hanem a Szépségnek is.”
Az azóta eltávolított poszt szerint tehát a műalkotás szenvedést, fájdalmat idéz föl – éppen azt a fájdalmat és szenvedést, amit maga a szobor készítése okozott. Ezt a fájdalmat és szenvedést tehát el lehetett volna kerülni.
A kép és a szöveg egyébként ugyanaz volt, mint ami 2018-ban egyszer már […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!