Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 2024. február 29-től Kovácsné Koreny Ágnes főigazgató irányítja a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárat. Tavaly szeptemberben, pályázat alapján választotta őt az intézmény új vezetőjének Budapest Főváros Közgyűlése. Negyedszázad után a nyugállományba vonuló Fodor Pétert váltotta a nagy múltú könyvtár élén.
Szabó Ervin könyvtárosként maradandót alkotott, miközben 1902-től az ország szélsőséges hangnemű publicistája volt, Marx és Engels munkái rajta keresztül jutottak el a közvéleményhez. Nevéhez fűződik a Kommunista kiáltvány hazai terjesztése is, amelyhez ő írta az előszót. Tény az is, hogy terrorakciót tervezett Tisza István miniszterelnök ellen. Éppen ezért Kovácsné Koreny Ágnessel készült interjúban nemcsak azt kérdeztük meg, hogy megváltozik-e a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár neve, hanem azt is,
- hogyan alakulnak át az olvasási szokások;
- milyen új trendek mutatkoznak;
- hogyan érinti a digitalizáció a könyvtárakat;
- valóban szexi-e ma olvasni.
Főigazgatóként megtartja a Szabó Ervin nevet?
Ez nem a főigazgató döntése. Bár a téma évről-évre fölmerül, azt a fenntartó Fővárosi Önkormányzat dönti el, hogy szeretné-e megváltoztatni a könyvtár nevét, vagy pedig így hagyja. Úgy tudom, jelenleg nincs napirenden a kérdés.
Máshogy látja Szabó Ervint a szakma
Mit gondol erről a vitáról?
Amennyiben a főváros úgy dönt, hogy a könyvtár nevét megváltoztatja, úgy vélem, lehetne Fővárosi Könyvtár – így hívták az intézményt megnyitásakor, 1904-ben is. Egyébként Szabó Ervin megítélése a könyvtárszakmában egészen más, mint egyéb tevékenységei kapcsán.
Konkrétabban?
Ő volt a Fővárosi Könyvtár egyik első könyvtárnoka. Az intézmény megnyitásakor már itt dolgozott, s munkájában kezdettől fogva az angolszász típusú public library modellt követte. Budapesten
kialakította a kölcsönkönyvtári hálózatot, bevezette a könyvtári Egyetemes Tizedes Osztályozás rendszerét, s nevéhez fűződik az első hazai szociológiai gyűjtemény megteremtése is.
Könyvtárszakmai szempontból a mai napig elismert szakember.
Mégis kényes ez a téma.
Sokaknak kényes és időről időre felmerül a névváltoztatás kérdése, de 1946 óta, s jelenleg is Szabó Ervin nevét viseli a könyvtár. Amennyiben a Főváros ezt meg szeretné változtatni, majd megteszi, mint mondtam, ez nem a főigazgató hatásköre.
(A kérdésben megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot. Amint válaszolnak, közöljük.)
Nemrégiben kiderült, hogy létrejön a Széchenyi Ferenc Közgyűjteményi Központ, amelyet Demeter Szilárd fog vezetni. Látta a terveket?
A terveket nem láttam, én is a sajtóból értesültem róla. Azok az intézmények, amelyek ebbe az új konglomerátumba tartoznának, illetve amelyeket Demeter Szilárd is megemlített, azok más típusú intézmények, mint mi vagyunk. A FSZEK nyilvános települési könyvtár, országos szakkönyvtári funkcióval. Nem tudok arról, hogy bennünket ez a kezdeményezés bármilyen módon érintene.
A digitalizáció nem öli meg a könyvtárakat?
Manapság szinte bármit elolvashatunk a digitális eszközök segítségével, miután számos dokumentum és mű érhető el elektronikus formában, de ez nem jelenti azt, hogy a nyomtatott verzióért ne jönnének az emberek. A könyvtár ugyanakkor számtalan online szolgáltatásra fizet elő és biztosít olvasóinak ezekhez hozzáférést, népszerű magazinoktól a tudományos szakadatbázisokig úgy, hogy azok jelentős része olvasójeggyel otthonról is elérhető. A digitalizáció tehát nem megöli a könyvtárakat, hanem újabb lehetőségeket ad számukra.
Ha pedig megnézzük a magyarországi könyvtárak forgalmi mutatóit, s azok közül is kiemelten a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárét, azt látjuk, hogy folyamatosan emelkednek a számaink. Nem csak 2022-höz képest, hanem már a Covid-járványt megelőző időszak, vagyis 2019 forgalmi adatait is jelentősen túlszárnyaltuk 2023-ban. Az emberek visszatértek a könyvtárba.
2020-ban és 2021-ben a járványhelyzet miatt hosszabb-rövidebb ideig zárva voltunk, de akkor sem hagytuk magukra az olvasókat.
A könyvtárosok hihetetlen kreativitással tartották a kapcsolatot az emberekkel, a Facebookon olvastak mesét a gyerekeknek, vagy online szerveztek könyvklubokat.
Aztán fokozatosan nyitottunk, ahogy ezt a kormányrendeletek, illetve a járványhelyzet megengedte. Először ajtón-ablakon keresztül indult meg a könyvkölcsönzés, maszkban és kesztyűben dolgoztak a kollégák, de megoldottuk, hogy mindenki olvasnivalóhoz jusson.
A járvány után másként olvasunk
A Covid az olvasási szokások megváltozásához vezetett?
Igen, ezt kijelenthetjük. Egyrészt megnövekedett az online tartalmak iránti kereslet; másrészt a hozzánk járók egy része ritkábban jön, de alkalmanként több könyvet visz el. A járvány alatt ugyanakkor nem csak arra volt szükség, hogy könyveket és elektronikus dokumentumokat tegyünk elérhetővé, hanem olyan csatornákat is ki kellett alakítanunk, amelyeken keresztül a könyvtárosoktól kérdezhettek az emberek. A könyvtárosaink ott ültek a telefon és a Skype mellett, irodalomkutatást végeztek, vagy az olvasók közérdekű kérdéseire keresték a válaszokat. Folyamatosan arról kellett biztosítanunk mindenkit, hogy noha a könyvtár fizikailag bezárt, a szolgáltatások elérhetők.
Akkor lehet, hogy a virtuális könyvtáré a jövő?
Részben igen, bizonyos olvasótípusoknál mindenképpen.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!