A Bűn és bűnhődés című Dosztojevszkij-nagyregényt színpadra állítani nem kis feladat, de volt már rá jó néhány példa. A napjainkban készülő adaptációk lényegi kérdése nem is az, mint az alapműé, nevezetesen, hogy jogunk van-e mások élete és sorsa fölött dönteni, sokkal inkább a rendszerszintű igazságtalanságokat és egyenlőtlenségeket állítják középpontba.
Van ezekben a feldolgozásokban is filozofálás a kártékony és a szent emberekről, jogról, erkölcsről, szabad akaratról, és megjelenik természetesen az intellektuális macska-egér harc is Raszkolnyikov (Polgár Csaba), a bűnös diák és Porfirij rendőrbíró (Mácsai Pál) között, de még inkább előtérbe kerül a nyomor, a szegénység, és az, hogy ki tehet minderről.
11
Nincs ez másképp az Örkény István Színház most bemutatott Bűn és bűnhődésében sem, hangsúlyos a politikussá lett üzletember figurája, aki összekeveri a magánérdekeit a köz számára fontos dolgokkal, és a közönség rezonál is minderre.
Fekete melegítő, símaszk
Az Örkény legújabb előadása próbára teszi a nézőt, mivel majdnem négyórás (két szünettel), de egyben könnyíti is a befogadást és az élvezetet számos olyan elemmel, ami napjaikból lehet ismerős, vicces, esetleg szokatlan megoldás.
A színpad teljesen üres, szinte csak egy gurulós szék jelenik meg benne, illetve egy hatalmasra fölfújt és kipukkadt nejlonzacskó (díszlet: Izsák Lili). Ebben a fekete térben lép színre először is a kórus: fekete melegítőben, amelyen az Örkény Sínház logója látható mintegy márkajelzésként, és – nem tévedés – a szemén-orrán-száján kivágott, színes símaszkokban (jelmez: Szabados Luca). Ez a női kórus időnként visszatér, és dalban mondja el a cselekmény egy részét, sőt olykor magyaráz is, és ítéletet alkot.
11
A zene egyébként is lényeges része a produkciónak, az utcai durvaságokat hip-hop zene kíséri, és a szövegben is megjelennek a mai szlenges, beszélt nyelvi fordulatok. Ezek oldják, talán könnyebben befogadhatóvá teszik a XIX. századi történetet, ahogy a mozgás is. Raszkolnyikov időnkét táncikálva halad, és a nejlonzacskó a kezében is megjelenik, van, hogy beleszippant, amikor már nem bírja elviselni a körülötte lévő valóságot.
Vér a lufi oldalán
Ilyen színpadi megoldásokkal haladunk a cselekményben. A zálogosnőt, akit Raszkolnyikov megöl, Pogány Judit alakítja, és bár csak rövid ideig és akkor is háttal látjuk, olyan erős a színpadi jelenléte, hogy az egyik legemlékezetesebb szereplő marad: a gyilkosságkor a hatalmasra fújt nejlonzacskó-lufi oldalán folyik a vetített vér.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kultur/2024/03/12/orkeny-istvan-szinhaz-bun-es-bunhodes-gaspar-ildiko-kritika/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!