Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Azonnal adódott egy sor kérdés, amelyek ha eddig nem is ilyen élesen, nyíltan, de már benne voltak a levegőben, azonban ennyire explicit módon senki nem mondta ki őket. Trumpról mindig is köztudott volt, hogy nem szeret finomkodni, kimondja, amit gondol, még akkor is, ha később kiderül, hogy lehetetlen kivitelezni, vagy egyszerűen csak őrültség. Azonban az általa felvetettek csak első hallásra tűnnek képtelenségnek, és egyik-másiknak van már hosszabb előélete is.
Éppen ezek tisztázására kértük meg Yaro Patrice külpolitikai szakértőt, hogy pontosítsuk, mit is kell azon érteni, amit Donald Trump bejelentett.
Ez már a Trump-doktrína, egy új imperializmus?
A felvetésre, hogy ezzel a határozott igénnyel gyakorlatilag Trump meghirdette saját doktrínáját, egyetértett a szakértő is. Egyébként már az elnök első ciklusa alapján is sejteni lehetett, hogy milyen világot is képzel el. Ma már egyértelmű, hogy az 1945 után kialakult világrend kezd felbomlani. Azt a világrendet évtizedeken keresztül a liberális külpolitikai iskola határozta meg, ahol alapvetően számított a nemzetek önrendelkezése, a nagy nemzetközi szervezetek, intézmények.
Ezzel szemben, amit most látunk kibontakozni, az egyértelműen a realista külpolitikai iskola, amely azt állítja, hogy erőt kell felmutatni, hiszen a világban létező vezető hatalmaknak érdekszféráik vannak, amiket foggal-körömmel védenek. A felvetésre, hogy ez a fajta megközelítés a kis államok számára egyértelműen veszélyes lehet, mert ki védi meg őket, ha az egyik nagyhatalom szemet vet az országukra. A szakértő szerint ezért is furcsa, hogy a magyar kormány egy ilyen külpolitikai vonalat képviselő adminisztráció mellett tette le a voksát.
Simán lenyúlható Grönland?
Yaro Patrice arra hívta fel a figyelmet, hogy Grönland esetében Amerikában régóta folyik diskurzus arról, miként lehetne megszerezni. Először 2019-ben vetődött fel komolyabban, azonban az elnökválasztás és a koronavírus-járvány elvitte a fókuszt a felvetésről. Vannak persze lehetőségek a világ legnagyobb szigetének megszerzésére. Ilyen mondjuk a megvásárlás.
Ez nem idegen az USA-tól, hiszen így került a szövetségi államok közé Alaszka, Louisiana is, és
Harry S. Truman elnök már 1946-ban is tett ajánlatot Grönland megvételére (100 millió dollár értékű rúdaranyat kínáltak fel), amit akkor elutasított Koppenhága, mint ahogy a félautonóm státuszban lévő szigetország esetében most is hasonlóképpen nyilatkozott a dán kormányfő. Bár ne felejtsük el, hogy az USA ugyancsak a dánoktól vette meg 1917-ben az Amerikai Virgin-szigeteket is. Ez a terület jelenleg is az Egyesült Államok külbirtokainak egyike, hasonlóan Amerikai Szamoához vagy Guamhoz.
A szakértő szerint Amerikában erős támogatása van annak az elképzelésnek, amely szerint Grönland először vívja ki, érje el teljes függetlenségét, majd ezután meghívnák és egyből tagállami státuszt ajánlanának a mindössze 57 ezer lakossal rendelkező szigetnek. Ez persze belpolitikai kihívásokat is jelentene, mert azonnal kapnának egy képviselői helyet, küldhetnének a Szenátusba két szenátort, és lenne három elektori szavazata Grönlandnak. Viszont mivel zömében őslakosnak tartott eszkimók élnek a szigeten, sokan úgy vélik, hogy ők alapból a demokratákhoz húznának, ez pedig a gyenge többségű republikánusoknak most nem […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!