Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A kutatásban feltett egyik fontos kérdés a következő volt:
ön inkább kedvező vagy kedvezőtlen véleménnyel van az Európai Unióról?
A vizsgált uniós országok nagy részében továbbra is elsöprő többségben vannak azok, akik kedvező véleménnyel vannak a szervezetről – derül ki a Pew Research Center legújabb kutatásából.
A felmérésben részt vett három nem európai uniós állam is, amelyek közül kettőben (az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban) is többségben vannak az együttműködésről pozitívan gondolkodók,
egyedül a csatlakozási tárgyalásokban megakadt Törökországban vannak kicsivel többen azok, akiknek inkább negatív a véleménye Brüsszelről.
A 9 vizsgált tagországból Svédországban és Lengyelországban a legnagyobb az Európai Unióval szimpatizálók aránya, a két államban a megkérdezettek mintegy háromnegyede alapvetően kedvező véleménnyel van az EU-ról. Spanyolországban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban és Magyarországon is hasonló a helyzet. A felsorolt nemzetekben és hazánkban minimum minden hatodik megkérdezett pozitívan viszonyul az Európai Unióhoz.
A nemzetközi szervezetről a kutatásban részt vevő franciák és a görögök vannak leginkább rossz véleménnyel.
Franciaországban valamivel többen szeretik az EU-t, mint nem, viszont Görögországban a megkérdezettek több mint fele negatív érzéseket táplál a kontinens legfontosabb politikai és gazdasági együttműködésével kapcsolatban.
A felmérés alapján az uniós tagállamokban ilyen arányban gondolkodnak pozitívan a szervezetről:
- Magyarországon a lakosság 62 százaléka inkább kedvező véleménnyel van az Európai Unióról, mint nem.
- Lengyelországban ez a szám 76 százalék, Svédországban 73, Hollandiában 67, Spanyolországban és Németországban egyaránt 63, Olaszországban pedig 61 százalék vélekedik a magyarokhoz hasonlóan.
- Franciaországban 52 százaléknak van pozitív véleménye Brüsszelről, míg Görögországban a lakosság 53 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van a szervezetről.
- A brexit ellenére az Egyesült Királyságban élők 58 százaléka továbbra is pozitív gondolkodik az Európai Unióról. Az Egyesült Államokban ez a szám 61 százalék. A szervezethez régóta csatlakozni próbálkozó Törökországban pedig kisebbségben vannak az EU-ról jó véleménnyel lévők, itt csak 46 százalék az arányuk.
Jelentősen visszaesett az EU-pártiak aránya
A kutatóintézet minden évben elvégzi ezt a felmérést. Látható a korábbi adatokból, hogy miután Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen, minden uniós országban (de még a nem EU-tagoknál is) kilőtt a szervezet támogatottsága. Jelenleg viszont egy olyan tendencia figyelhető meg, hogy az Európai Uniót kedvelők aránya visszaállt a háborút megelőző szintre, mindenhol 10 százalékpont körüli eséseket produkált a szervezet támogatottsága. Az USA-ban és az Egyesült Királyságban is pontosan ugyanez a folyamat figyelhető meg.
Azonban három ország – Magyarország, Hollandia és Lengyelország – esetében még az orosz agressziót megelőző évekhez képest is csökkent a Brüsszelről kedvezően gondolkodók aránya.
Ezekkel szemben Törökországban egészen más, egy sokkal izgalmasabb folyamat zajlik.
Törökország az unióban? Egyre elképzelhetőbb
Az utóbbi 5 évben stabilan növekedett az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó és a szervezetről kedvező véleménnyel levő törökök száma. Törökországban 2017 óta 16 százalékkal nőtt a csatlakozást támogatók aránya, így ha az uniós tagság csak azon múlna, hogy a választópolgárok mit szeretnének,
a kis-ázsiai állam csatlakozna a szervezethez, ugyanis a lakosság 56 százaléka igennel szavazna egy erről szóló népszavazáson.
Ennek ellenére a nem uniós országban mégis többségben vannak azok, akik az eredeti kérdésre, vagyis hogy milyen véleménnyel vannak az EU-ról, azt válaszolták, hogy inkább negatívval. Érdemes tudni viszont, hogy Törökország már 1987 óta képtelen csatlakozni az Európai Unióhoz, ugyanis az ország nem felel meg a belépéshez szükséges koppenhágai kritériumoknak és az európai alapértékeknek.
Többek között az a baj az Erdogan elnök által vezetett országgal, hogy nem egy liberális demokrácia. A hatalmi ágak valójában nincsenek megfelelően szétválasztva, és a kormány sok esetben üldözi a független médiát.
Ez a hibrid rezsim vagy „illiberális demokrácia” néha lazul, néha keményedik Törökországban, és ezért a majdnem negyven éve tartó huzavona egyszerűen úgy jellemezhető, hogy a tárgyalások Brüsszel és Ankara között időnként elkezdődnek, majd eredménytelenül abbamaradnak. Legutóbb 2018-ban akadtak el, és azóta már újra sem indultak.
Azonban az elkövetkezendő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!