A kormányváltások felboríthatják a geopolitikai egyensúlyt, meghatározhatják az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás sorsát, a közel-keleti konfliktus, a kereskedelmi kapcsolatok és a világgazdaság alakulását – jegyezte meg az Euronews, amit kiegészíthetünk azzal a megállapítással: nem utolsósorban pedig a magyar politikát is.
A négy napig tartó EP-választást június elején tartották. A nagy uniós gazdaságok hanyatlása, a vidék elégedetlensége, az éghajlatváltozás és a migráció volt a kampány meghatározó kérdése.
A Magyarországot megillető 22 képviselői hely felét, a szavazatok 44 százalékával a Fidesz-KDNP szerezte meg, hetet azonban, 30 százalékos támogatottsággal a csak hónapokkal korábban megalakult Tisztelet és Szabadság Párt, amelyet ma már csak Tiszaként ismerünk, és az Országgyűlésben nincs jelen.
Magyar Péter Orbán Viktor legfélelmetesebb kihívója
– írta a nemzetközi sajtó az EP-választások magyarországi kimenetele után
A Magyar Péter vezette tömörülés a legnagyobb, néppárti frakcióhoz csatlakozott, Orbán Viktor kezdeményezésére pedig megalakult a Patrióták Európáért képviselőcsoport, amely 84 tagjával a harmadik legerősebb frakció a 720 képviselőt számláló Európai Parlamentben.
Az erőviszonyok határozták meg a december elején megalakult Európai Bizottság összetételét, amelynek élén változatlanul Ursula von der Leyen áll, hosszas vita után pedig tagja maradt a magyar jelölt, Várhelyi Olivér, aki a bővítés helyett most az egészségügyért és állatjólétért felelős biztos.
Az amerikai elnökválasztás
Az amerikai elnökválasztást minden negyedik évben megkülönböztetett figyelemmel kíséri a nemzetközi közvélemény, hisz a nagyhatalmak mezőnyében demokratikusnak számít, a kimenetele pedig kétségtelenül világformáló.
Az idős elnök, Joe Biden csak három és fél hónappal a választások előtt lépett vissza, a helyére pedig demokrata színekben az alelnök, Kamala Harris ugrott be.
A republikánus jelölt, Donald Trump ellen a kampány során négy különböző per is folyt, ítéletet azonban – épp a választásra tekintettel – egyikben sem hoztak. A közvélemény-kutatási adatok szerint a két jelölt az utolsó pillanatig fej-fej mellett haladt, a hajrát azonban Donald Trump nyerte meg – fölényesen.
A magyar miniszterelnök mindent feltett Trump győzelmére, és többször járt floridai birtokán a kampány során, illetve a megválasztott elnök beiktatása előtt. A világ kíváncsian várja, milyen lesz Washington és Peking, illetve Moszkva kapcsolata január 20. után, főleg pedig azt: képes-e véget vetni az 1945 óta Európában dúló legnagyobb háborúnak Ukrajnában.
Az viszont biztos, hogy Trump gazdasági háborút fog kirobbantani, miután már régóta fogadkozik, hogy az amerikai piac védelme érdekében vámmal sújtja az importot.
Nagy-Britannia és Franciaország
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!