Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A nukleáris fegyverkezés újbóli fellendülésének egyik fő oka a világban tapasztalható eszkalációs fázis. Bendarzsevszkij Anton szerint az országok közötti fegyverkezési verseny újraéledése hasonló a hidegháborús időszakhoz, amikor is a globális hatalmak növekvő mértékben fordítottak erőforrásokat katonai fejlesztésekre és védelmi kapacitásaik bővítésére.
Jelenleg kilenc ország rendelkezik nukleáris fegyverekkel, és ezek közül többen is növelni kezdték nukleáris arzenáljaikat az utóbbi években
– jelezte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A háborús eszkaláció mellett a nukleáris fegyverek fejlesztéseinek újbóli fellendülése részben annak is köszönhető, hogy a hidegháború során felhalmozott fegyverek jelentős része régi, elavult, ezeket cserélik most.
Lejárt a régi nukleáris fegyverek szavatossági ideje
Az 1970-es és 1980-as évek óta nem történt számottevő nukleáris fejlesztés, így a jelenleg szolgálatban lévő fegyverek nagy része már elavult.
A nukleáris fegyverek jó része több mint négy évtizeddel ezelőtt, a 60-as, 70-es és a 80-as évek elején került kifejlesztésre, ami a szavatossági idejük lejártát eredményezi.
Bendarzsevszkij rámutatott, hogy a nukleáris fegyverek idővel megbízhatatlanná válhatnak, mivel különböző tényezők befolyásolják ezek működőképességét.
Az Indexen megjelent júniusi véleménycikkében rögzítette, hogy a nukleáris fegyverek szavatossági ideje alapvetően 30 évre van belőve, de megfelelő karbantartással és az optimális feltételek biztosításával ez az idő kitolható 40 vagy akár 50 évre.
A nukleáris részecskék instabilitása és a robbanóanyagok szavatossági idejének csökkenése például komoly kockázatot jelenthet – a nyugati média pedzegeti, hogy ha ezek a fegyverek el is érik a célpontokat, az már kérdéses, hogy felrobbannak-e. Főleg a szovjet időszakban kifejlesztett nukleáris arzenált érik ezek a vádak, mivel az akkori gazdasági nehézségek és a politikai instabilitás következtében a fegyverek karbantartása nem mindig volt prioritás.
Pontos, megbízható adatokat a globális nukleáris arzenál méretéről nem igazán tudunk, mivel már nincsenek érvényben azok a nemzetközi szerződések, amelyek alapján ezt precízen nyomon lehetett követni
– jelezte lapunknak a szakértő, megjegyezve hogy másrészről olyan szereplők is vannak, akiket nem köt semmilyen szerződés, például Kína. Hozzátette, hogy a 80-as években, az utolsó nukleáris fejlesztéseket követően elkezdődött egy deeszkalációs fázis, azaz leszerelési folyamat, amely során elkezdték megsemmisíteni a korábban felhalmozott nukleáris fegyvereket.
Erről bővebben is beszélt az MCC Feszten, a „Globális káosz, a jövő fegyverkezési versenye” címmel rendezett panelbeszélgetésen, ahol szóba került a mesterséges intelligencia térnyerése is a hadiiparban.
A csúcsponton a globális nukleáris arzenál meghaladta a 70 ezer atomtöltetet, amely a deeszkalációs folyamat során 12 ezer környékére csökkent
– világított rá a kerekasztal-beszélgetésen, hangsúlyozva, hogy ezek csak becsült számok, ennél nagyobb lehet a tényleges fegyverarzenál. „Egyrészt a leselejtezés miatt pótolni kell a kieső fegyverarzenált, másrészt technológia is haladt annyit, hogy a nukleáris fegyverek terén is érdemes fejleszteni” – tette hozzá Bendarzsevszkij.
Oroszország és Amerika még mindig a két nagy atomhatalom
A nukleáris arzenálok méretének pontos ismerete mindig is kihívást jelentett. A világ országai közül különösen Kína esetében nehéz pontos adatokat szerezni a nukleáris fegyverek számáról. Bendarzsevszkij Anton szerint
a hírszerzési adatok alapján Kína nukleáris arzenálja 500–600 robbanófejből áll, ám a pontos szám nem ismert, de nem arról van szó, hogy több ezer lenne
– fogalmazott, megjegyezve, hogy a hírszerzési adatok alapján nagyságrendileg becsülhető az országok fegyverarzenáljának a mérete. Eszerint az Egyesült Királyság és Franciaország együttesen birtokol mintegy négyszáz robbanófejet.
Oroszországnak 6000, az Egyesült Államoknak hozzávetőleg 5600 robbanófej lehet az arzenáljában, ezzel a nukleáris töltetek 90 százalékát birtokolják.
A nukleáris fegyverek […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/08/08/haboru-oroszorszag-ukrajna-bendarzsevszkij-anton-oeconomus-mcc/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!