Talán a legnagyobb érdeklődés az amerikai elnökválasztást kísérte 2024-ben, amelynek eredményeként januárban ismét a republikánus Donald Trump költözhet vissza a Fehér Házba és irányíthatja az Egyesült Államokat úgy, hogy a Kongresszus mindkét házában többségbe kerültek a republikánusok. Ez volt sorban a harmadik amerikai elnökválasztás, ahol regnáló elnök nem tudta megtartani posztját.
Az Egyesült Királyságban viszont – ellentétben az USA-val – a baloldali politikai erő, a Munkáspárt győzte le – méghozzá nagy arányban – a Konzervatív Pártot, amely így 14 év után távozni kényszerült a hatalomból.
Áprilisban a dél-koreaiak döntöttek úgy, hogy az ellenzéki Demokrata Pártot juttatják többséghez a parlamentben és ezzel mondanak kritikát a regnáló elnök, Jun Szogjol pártjáról, a Polgári Erők Pártjáról. A helyzet a törvényhozás és az államfő között annyira elmérgesedett, hogy a bepánikolt elnök decemberben váratlanul szükségállapotot hirdetett ki a Demokrata Párt vezetőinek „államellenes tevékenysége” miatt. A lépés nem csak a választókat, hanem a piacokat is sokkolta. nem sokkal később a parlament visszavonta Jun Szogjol döntését.
Ellenzéki erők, eltérő ideológiák mentén voltak sikeresek 2024-ben, például Portugáliában, Panamában. Uruguay-ban és Ghánában. A világ más pontjai a regnáló politikai erők ugyan megtartották vezető helyüket, de komoly veszteségeket szenvedtek, mint például Dél-Afrikában, ahol az Afrikai Nemzeti Kongresszusnak ezúttal nem jött össze a többség a Nemzetgyűlésben, amire az apartheid rezsim felszámolása óta nem volt példa.
Ugyancsak elvesztette többségét a tokiói parlamentben a szigetországot szinte a II. világháború vége óta irányító Liberális Demokrata Párt. Indiában Narendra Modi kormányfő és a Bharatiya Janata Pért ugyan szűken, de nyert, viszont kénytelen volt koalíciós kormányt alakítani.
Előre törtek a szélsőjobbos és populista erők
A franciáknál az EP-választásokon előretört jobboldal ellensúlyozására írt ki villámgyorsan választásokat Emmanuel Macron elnök, ám centrista pártja a várakozások ellenére rosszul szerepelt, majd a nehezen összehozott koalíció miniszterelnökét – Michel Barniert – december elején egy bizalmi szavazáson megbuktatták.
Ausztriában a szélsőjobbos Szabadság Párt győzött szeptemberben, de azóta is küzdenek egy életképes kormány felállításával, mivel a többiek nem tartják szalonképesnek. Romániában a parlamenti választásokon a jobboldali erők törtek előre, viszont a rákövetkező elnökválasztást – amelyen egy gyakorlatilag […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2024/12/18/pew-research-kutatas-felmeres-valasztasok-2024-demokracia/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!