Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Afganisztán ütközőzónává vált azután, hogy 1893-ban megkötötték a Durand-vonalat létrehozó egyezményt, amely egyúttal kialakította a mai, 2640 kilométer hosszú legitim határt Afganisztán és Pakisztán között. A megállapodás azóta rengeteg konfliktus forrása lett, napjainkban leginkább a határkerítés építése, a migráció és fegyveres összecsapások kapcsán került a médiafigyelem középpontjába. A tálib hatalomátvételt követően egyre sürgetőbbé vált a határ kérdésének rendezése, mert az hosszú távon a térség biztonságát és törékeny stabilitását veszélyezteti, valamint akadályozza a békés rendezés esélyét.
Az állandósult konfliktusok forrása
A XIX. századi döntés máig súlyos konfliktusok forrása az afgán és a pakisztáni kormány, valamint a pastuk és a pakisztáni kormány között. A vonal ugyanis nem etnikai határokat követ, így a pastu nép kettészakadt. A pastuk Afganisztán legnagyobb etnikai csoportja, de Pakisztán északnyugati részén is nagy számban élnek, és elégedetlenségük a kormánnyal folyamatosan nő. Régóta küzdenek autonómiájukért, sokan pedig egy független állam, Pastunisztán létrehozását követelik, amely egyesítené az etnikai közösséget.
A Durand-vonal mentén egyre komolyabb a feszültség, különösen a tálibok 2021. augusztusi hatalomátvétele óta: az összecsapások szinte mindennapossá váltak, amelyeket tovább élez, hogy a de facto afgán kormány nyíltan támogatja a pakisztáni pastuk autonómiatörekvéseit.
A tálibok többször is határozottan elutasították a Durand-vonal legitimitását, hangsúlyozva, hogy az szétszakítja a pastukat. Külügyminiszter-helyettesük korábban úgy fogalmazott, hogy a „Durand-vonal mesterséges határ, amely történelmileg egységes pastu közösségeket oszt meg, és amelyet nem szabad elfogadni hivatalos határként”. A védelmi minisztérium szóvivője szintén kiemelte, hogy Pakisztánnak „nincs joga” elválasztani a két oldalon élő pastu törzseket. A tálibok úgy tekintenek a Durand-vonalra, mint a brit gyarmati uralom örökségére, amely mély megosztottságot okozott a térség népei között.
Pakisztán ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a Durand-vonal nemzetközileg elismert határ, és annak tiszteletben tartását követeli. A határkérdés miatti feszültségek tovább éleződtek, és rendszeres összetűzésekhez vezettek az afgán tálibok és a pakisztáni hadsereg között. Legutóbb szeptember elején volt fegyveres összecsapás, miután a pakisztáni hadsereg megkezdte egy új határellenőrzési pont felállítását.
Határvédelem a porózus afgán–pakisztáni határvonalon
Pakisztán és Afganisztán között 18 határátkelő található, amelyek közül kiemelten fontosak a kereskedelem és a személyforgalom szempontjából a Torkham és Chaman átkelők. Naponta több ezer ember lépi át a határt, köztük azok az afgánok, akik dolgozni és/vagy megélhetési célból járnak át Pakisztánba. A két ország közötti határ azonban földrajzi adottságai miatt porózus, nehezen ellenőrizhető, ezért az illegális határátlépések megfékezésére és a szélsőséges csoportok határon átnyúló mozgásának korlátozására
a pakisztáni hadsereg […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!