Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Egy kirkuki örmény családapa a Rudaw iraki műsorszolgáltatónak adott interjújában így beszélt helyzetükrő:
Négyen vagyunk: én, a feleségem, a fiunk és a lányunk. Mi a városban maradtunk, de 2000 után a családok száma mindössze 30-35-re csökkent.”
Ahogy a világ számos pontján, Irakban is január 6-án tartották az ortodox keresztények karácsony szentestéjét, másnap pedig karácsony ünnepét. Ám az örmény apostoli ortodox egyház szertartásain egyre kevesebben vesznek részt, ami a közösség számának drasztikus csökkenésével magyarázható. 1987-es becslések szerint Kirkukban mintegy 540 család (körülbelül 2300 ember) élt – szemben a mostani 30-35 családdal.
A városban az idei örmény ortodox karácsonyi szentmisén körülbelül harmincan, főként idősek vettek részt. A helyzet súlyosságát jelzi az is, hogy a kirkuki örmény keresztényeknek saját papjuk sincs, az ünnepekre az iraki fővárosból érkezett egy pap, hogy megtartsa a szertartásokat. „Tegnap érkeztem Bagdadból, ma és holnap is itt leszek, hogy megünnepeljük a karácsonyt” – magyarázta a Rudawnak Kiburka Sagiara örmény pap.
Hangsúlyozta: korábban több örmény keresztény élt Irakban, de mai számuk meg sem közelíti a régebbi adatokat. A drasztikus létszámcsökkenés nem csak a kirkuki örmény keresztényeket érinti, egy Irak-szerte tapasztalható tendenciáról van szó.
2024-es adatok szerint Irakban közel 42,1 millióan élnek, akiknek mindössze egy százalékát alkotják a keresztények, beleértve a katolikusokat, az ortodoxokat, a protestánsokat, valamint az asszír keleti egyház tagjait.
Az örmény keresztények útja Irakba
Az első örmény keresztények 1915 és 1917 között érkeztek Irakba, akik az Oszmán Birodalom területén zajló konfliktusok elől menekültek el. Többek között olyan területekről vándoroltak be, mint a mai Törökországhoz tartozó kelet-anatóliai régió és a mai Irán Azerbajdzsán tartományában fekvő Urmia városa. Létszámukat ekkoriban még 14-18 ezerre becsülték. Eleinte britek által fenntartott menekülttáborokban éltek Bagdad környéki településeken, mint például Baakúba városában.
Az 1950-es évek végére viszont már Irak-szerte éltek örmény közösségek, különösen Kirkuk, Szindzsár, Erbíl, Duhok és Nászirijja területein. A XX. század második felére sikerült beilleszkedniük az iraki társadalomba is: országszerte alapítottak iskolákat, sport- és kulturális egyesületeket, de a vallási életben is megjelentek saját templomaikkal, valamint saját temetőket is kialakítottak. Létszámuk is egyre gyarapodott az évek során, 1957-ben már 17-18 ezerre becsülték az ortodoxok, és kétezerre a katolikus örményeket.
Az iraki keresztények helyzete azonban az 1970-es évek arabizációs folyamataival hanyatlásnak indult, amely alól az örmények sem voltak kivételek. 1974-re a közösség összes iskoláját államosították, még az olyan nagyobb intézményeket is, mint amelyek Bagdadban vagy Bászrában működtek. Szaddám Huszein 1979 és 2003 közötti elnöksége alatt sem javult a helyzet. Noha a keresztény egyházak biztonságban, szabadon működhettek és a közösség tagjai szabadon ünnepelhették vallási ünnepeiket, mindezt szigorú feltételek és felügyelet övezte.
Az 1980 és 1988 közötti iraki–iráni háború szintén nem sok jót hozott az örményeknek: a harcok során több, mint száz örmény fiatal vesztette életét, többen hadirokkantként tértek vissza vagy fogságba kerültek. Tekintve, hogy ekkoriban csupán 20 ezer körül mozgott az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/23/iraki-ormeny-keresztenyek-csokkenes-vallas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!