Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A voksolás ugyan már áprilisban kezdetét veszi, az eredményhirdetés azonban csak június 4-én lesz. De vajon mi áll ennek a hátterében? Mik azok a jellegzetességek, amelyek az indiai választási rendszer sajátosságainak tekinthetőek?
Az elmúlt évtizedekben a szavazás időtartama ingadozott. Az 1951–1952-es első választásokon, miután India függetlenné vált a brit uralomtól, majdnem négy hónapig tartott a szavazás, 1980-ban pedig mindössze négy napig. 2019-ben 39 napig voksoltak, és az idei választás lesz a második leghosszabb. A választási procedúra pontos időpontját március 16-án jelölte ki az indiai választási bizottság.
A 969 millió regisztrált választópolgárral – ez 150 millió emberrel több, mint 2019-ben – India választópolgárainak száma kétszer nagyobb, mint az Európai Unió összesített lakossága. A szavazás, amelynek során 543 törvényhozót választanak a parlament alsóházába, hét szakaszban zajlik. (A 233 tagú felsőházba majd csak július–augusztus folyamán választanak 65 főt.) Az egyes államokban és szövetségi területeken különböző időpontokban szavaznak. Ennek során 7 szakaszra (választási napra) bontották a voksolást.
Az első április 19-én, a második április 26-án, a harmadik május 7-én, a negyedik május 13-án, az ötödik május 20-án, a hatodik május 25-én, a hetedik pedig június 1-jén lesz. Az indiai választások regionális szakaszait úgy határozták meg, hogy az egyes államokban mekkora a népesség, és milyen nehézségekbe ütközik a szavazás. A gyakorlatban egyes államokban csupán egy napon, míg más helyeken akár 7 napon is lehet szavazás, így nyújtva el a folyamatot 44 napra. Így tehát néhány államban, például Biharban, Nyugat-Bengálban és Uttar Pradeshben mind a hét napon lesz szavazás, míg más államokban, például Arunachal Pradeshben és Szikkimben csak egy napon.
Hegyvidéki szavazás és választási csalás
A választási és biztonsági személyzetnek időre van szüksége, hogy mindenhova eljuttassa az urnákat, és szükség esetén megvédje azokat, nehogy megrongálják vagy ellopják azokat. Néha az Indiai Választási Bizottság figyelembe veszi az ünnepnapokat és a vallási ünnepeket, amikor meghosszabbítja a szavazási időszakot. Ezután az összes voksot egyetlen napon számolják meg, és jelentik be a végeredményt, tehát az eredmények kihirdetéséig senki nem tudja, hogy ki nyerte az adott képviselői helyet.
Érdekesség, hogy a választási csalás megelőzése érdekében a szavazóurnák helyett 2004 óta kizárólag elektronikus szavazógépeket (EVM) használnak.
Miután a polgár szavazott, egyik mutatóujját kitörölhetetlen tintával jelölik meg. Ezt a gyakorlatot még 1962-ben vezették be.
A felhasznált tinta ezüst-nitrátot tartalmaz, ami fényérzékennyé teszi, és a felvitel után legalább két napig a körmön marad. A szavazógép lényege, hogy a szavazók az általuk preferált jelölt neve melletti gomb megnyomásával adhatják le voksukat. Megnyomhatják az „egyiket sem” feliratú gombot is, hogy jelezzék, egyik választási lehetőséggel sem értenek egyet.
Alapvetően két oka van, amiért a választási procedúra ennyire elhúzódik: a világ legnépesebb országának, Indiának a puszta mérete, valamint az a hihetetlen méretű logisztika, amely ahhoz szükséges, hogy minden regisztrált választópolgár leadhassa szavazatát. A szavazást felügyelő választási bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden szavazó 2 kilométeres körzetében legyen szavazófülke, hiszen minden felnőtt indiai állampolgár csak a saját választókerületében szavazhat. A választási tisztviselőknek ezért óriási utat kell megtenniük, hogy biztosítsák azt, hogy mindenki gyakorolhassa választójogát.
Konkrétan több millió választási tisztviselő és biztonsági alkalmazott fogja bejárni az ország […] A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE! Forrás: *Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!
https://index.hu/kulfold/2024/04/02/india-valasztasi-rendszer-voksolas-partok-szamadatok/