Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az EU-csúcs előtt a tagállamok állam- és kormányfőinek egy jelentős része általában rövid doorstepet tart, ahol kifejtik, országuk vezetőjeként milyen álláspontot képviselnek majd a tárgyalásokon.
Mint a csúcsot felvezető cikkünkben is jeleztük, jelenleg több kérdésben is megosztottak a tagállamok, legyen szó az uniós bővítésről vagy akár a gázai helyzet kapcsán. Ez pedig a doorstepek alatt is rendkívül látványos volt.
Ukrajnának több fegyver és több lőszer kell
A doorstepek alatt a tagállamok vezetői a legtöbb szót Ukrajnáról ejtették – mind az Oroszországgal szemben honvédő háborút vívó ország támogatása, mind a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán.
Kaja Kallas észt miniszterelnök például felvetette, hogy minden országnak a GDP-je a 0,25 százalékával kéne támogatnia Ukrajnát, mivel szerinte úgy Kijev több fegyverrel és lőszerrel rendelkezne, mint Moszkva. Észtország vezetője szerint a háború nem Ukrajna határairól és létéről szól, hanem az egész világról.
Ha az agresszió valahol kifizetődő, akkor az másokat is erre invitálhat a világon
– fogalmazott Kaja Kallas, aki egyébként kiemelte a cseh kollégája, Petr Fiala kezdeményezését, aki nem kizárólag Európában előállított lőszereket adna Ukrajnának, hanem a világon elérhető készleteket felvásárolva juttatná el azokat Kijevnek.
A cseh kezdeményezést Kallason kívül többek között Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is méltatta, és még a doorstepet nem tartó francia Emmanuel Macron is kiállt mellette.
Kallashoz hasonlóan látja az ukrajnai háború helyzetét Luxemburg miniszterelnöke, Luc Frieden is. A Benelux-állam vezetője szerint Ukrajnának több lőszer és fegyver kell, mivel szerinte amennyiben Oroszország győzne, Vlagyimir Putyin nem állna meg az ukrán határoknál.
Emiatt ez a háború sajnos a mi háborúnk is
– véli Frieden, aki több kollégájával együtt amellett érvelt, hogy Ukrajna felfegyverzéséhez az orosz immobilizált vagyonok által termelt profitot is fel lehetne használni.
Gitanas Nauseda litván elnök és Kallas azt sem tartotta ördögtől való gondolatnak, ha nem csak a profitot, hanem a befagyasztott orosz pénzeszközöket is felhasználnák erre.
Ugyanakkor erről nagy viták várhatóak, hiszen nem mindegyik tagállam támogatja a tervet, mivel szerintük az nemzetközi jogot sért. Magyarország mellett klasszikusan ilyen Ausztria vagy Ciprus is.
Azok a vezetők, akik megálltak, egyetértettek abban, hogy Ukrajnát támogatni kell, emellett mindannyian kiálltak az Európai Bizottság terve mellett az európai védelmi ipar támogatásával kapcsolatban.
Frieden például úgy látja, ez jót tenne nemcsak az európai gazdaságnak, de azzal elérhető az EU közös célja is, ami olvasata szerint Európa biztonsága, szabadsága és jóléte.
Az ún. Európai Védelmi Ipari Stratégiával (EDIS) kapcsolatban Gitanas Nauseda litván elnök a finanszírozás kérdését tartotta a legfontosabb kérdésnek. Emiatt szerinte az Európai Beruházási Bank szabályain módosítani kellene, hogy a védelmi ipari cégeket is finanszírozhassák vele – ezt egyébként a luxemburgi miniszterelnök is említette.
A doorstepen Kallas és a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is felvetette, hogy a tagállamok közös eurókötvény kibocsátásával növelhetnénk ennek a költségvetését.
Ez valószínűleg nagy vitákat vált majd ki a tagállami vezetők között, ugyanis például Magyarország általában ellenzi a közös hitelfelvétellel járó javaslatokat.
Ebben pedig partnereket is találhat, hiszen sajtóhírek szerint a 27 tagállamból jelenleg csak 15 ország támogatja a közös hitelfelvételt. A katonailag független országok nem teljesen lelkesednek az ötletért – ilyen például Ausztria, Málta és Írország –, bár a vélhetően utolsó EU-csúcsára készülő ír taoiseach, Leo Varadkar a doorstepen épp arról beszélt, szerinte Írországnak lenne értelme részt vennie abban, és nem kéne tartania tőle.
Bosznia-Hercegovina és Gáza a legmegosztóbb kérdés
Ugyanakkor azért sem néznek könnyű csúcs elé a tagállamok vezetői, hiszen például a doorstepen is ellenkező álláspontot fogalmaztak meg Bosznia-Hercegovina vagy a gázai helyzet kapcsán.
Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök például úgy látja, Bosznia-Hercegovina még nem teljesített minden pontot, ami a tárgyalások megkezdéséhez szükséges. Ugyanakkor támogatják, hogy egyszer megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!