Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Első olvasatban elfogadott az ukrán parlament egy törvényjavaslatot, amely hivatalosan is lehetővé tenné, többek között a magyar nyelvű oktatást is a szakképzési intézményekben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Mint írják, a törvényhozás célja ezzel rendezni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait ezen a területén. Továbbra is az ukrán nyelv maradna az oktatás alapnyelve, de a szakképzésben egyes feltételek megléte esetén, az Európai Unió hivatalos nyelvei is használhatóvá válnának, így a magyar is.
Mint arról korábban beszámoltunk, Ukrajna korábban már kijelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.
A javaslat értelmében azokban a tanulócsoportokban, ahol ilyen nemzetiségi hátterű diákok is tanulnak, az ukrán mellett az ő nyelvüket is párhuzamosan lehetne használni. Ha a csoportból legalább nyolc diák kéri, az államnyelv mellett az oktatás történhet részben az övéken.
Ahol a képzést jogi személyek finanszírozzák, az akár teljes egészében folyhat az adott nemzetiség nyelvén, azzal a kikötéssel, hogy mellette külön tantárgyként oktatják az ukránt.
A magánszakképző iskolák önállóan dönthetnek, hogy az ukrán, vagy valamely uniós tagállam nyelvén végzik az oktatást, szintén azzal a feltétellel, hogy az államnyelvet is tanítják.
A portál hozzáteszi, hogy ez a kulturális identitás megőrzése szempontjából egy jelentős pozitívum a kárpátaljai magyar közösség számára. Megjegyzik, hogy a javaslat első olvasatban történő elfogadása még csak az első lépés, a hatálybalépésig még további törvényalkotási viták, és feltehetőleg módosítások vannak hátra.
Az Ukrán Magyar Demokrata Szövetség Facebook posztban közölte, hogy a javaslatot első olvasatban 264 igen, 22 nem és 35 tartózkodás mellett fogadta el a törvényhozás.
Nyolc éve indult történet
Mint ismert, az ukrán törvényhozás 2017 szeptemberében fogadta el azt az oktatási törvényt, amely alapján az ötödik osztálytól kezdve fokozatosan kötelező áttérni az ukránra a tantárgyak többségénél. Az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben pedig az ukrán lett az oktatás nyelve.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ekkor élesen bírálta a jogszabályt, úgy fogalmazott, Ukrajna a lépéssel „hátba szúrta Magyarországot.”
Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét, az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként
– mondta a tárcavezető.
Innentől kezdve Magyarország diplomáciai nyomásgyakorlásként blokkolni kezdte az Ukrajna-NATO Bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.
2017 decemberében az Európai Tanács Velencei Bizottsága több ajánlást is megfogalmazott Kijevnek, amelyekkel kiegyensúlyozhatja az oktatási törvényt, megfelelve minden kisebbségvédelmi szabálynak. Ezek között szerepelt a törvény életbe léptetésének kitolása 2023-ra, amelyet Kijev már a nyáron elfogadott. Ukrajna azonban még továbbment, és 2019-ben elfogadott egy nyelvtörvényt, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.
Végül az uniós csatlakozási szándék miatt engedtek, és 2020-ban beépítették a törvénybe, a Velencei Bizottság korábbi javaslatait, ugyanakkor Magyarország további <a href="//index.hu/kulfold/2020/02/08/szijjarto_ukrajna_oktatasi_torveny_nyelvtorveny_kijev_ukran_karpatalja/" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/04/18/ukrajna-magyarorszag-karpatalja-nyelvhasznalat-oktatas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!