Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Már most 18 millió ember – az ország lakosságának több mint egyharmada – szembesül akut élelmiszer-ellátási nehézségekkel. Ennek egyik oka, hogy az afrikai ország gabonatermelése csaknem a felére esett vissza tavaly óta, továbbá a válság előtti időszakhoz képest megdöbbentően, 83 százalékkal emelkedtek az alapvető élelmiszercikkek árai.
Az állati eredetű élelmiszerek, például a tej elérhetősége sem biztosított mindenhol, ami miatt jelenleg már 730 ezer gyermek szenved súlyos, akut alultápláltságtól. Mindezek miatt
az ENSZ tisztviselői szerint mintegy 222 000 gyermek halálára lehet számítani az elkövetkező hetekben vagy hónapokban.
Ezenfelül a gyermekek megelőzhető betegségekben veszítik életüket, miközben az egészségügyi intézmények több mint 70 százaléka nem működik. E hónap elején az ENSZ Biztonsági Tanácsa „azonnali” tűzszünetre és a humanitárius segélyek akadálytalan hozzáférésére és biztosítására szólított fel Szudánban. Az ENSZ-tisztviselői viszont kifejtették, hogy azóta sem történt jelentős előrelépés a probléma megoldását illetően.
Miért tört ki a polgárháború?
A polgárháború a szudáni katonai kormány két rivális frakciója, az Abd el-Fattáh el-Burhán, vezette Szudáni Fegyveres Erők (SAF), valamint a széles körben Hemedtinek nevezett Mohamed Hamdán Dagalo tábornok vezette Gyors Támogató Erők (RSF) fegyveres csoport között robbant ki 2023 áprilisában. A konfliktus kitörését megelőzően a két férfi még szövetségesként együtt munkálkodott a szudáni elnök, Omar al-Basír 2019-es megbuktatásán, és döntő szerepet játszottak a 2021-es katonai puccsban is. A két katonai vezető 2022 év végén megállapodott abban, hogy visszatérnek a civil kormányzáshoz és egy új miniszterelnököt neveznek ki, azonban ennek részleteiben nem született egyetértés, sőt az ellenségeskedés is felerősödött közöttük.
A háborút tekintve fontos tényező, hogy külföldi kormányok széles köre igyekszik befolyásolni a szudáni eseményeket. Az afrikai ország a Vörös-tengerrel, a Száhel-övezettel és Afrika szarvával határos ingatag régióban található. Stratégiai elhelyezkedése, termékeny mezőgazdasága és aranybányái mindig is vonzották a regionális hatalmi játszmákat, megnehezítve a polgári vezetésű kormányzásra való sikeres átállást.
Ugyanakkor komoly geopolitikai dimenziók is jelen vannak: Oroszország, az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Irán és más hatalmak is küzdenek a szudáni befolyásért. Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek a korábbi szudáni elnök, Omar al-Basír 2019-es eltávolítását követően arra törekedtek, hogy visszaszorítsák az iszlamista befolyást a térségben. A nyugati hatalmak viszont a mai napig attól tartanak, hogy a Vörös-tengeren orosz támaszpont létesülhet, a felvetésre egyébként a szudáni katonai vezetők korábban pozitívan reagáltak.
Nagyon sok a menekült
A konfliktus máris előidézte a világ egyik legnagyobb kitelepítési válságát: 2023 áprilisa óta 6 és fél millió ember kényszerült lakóhelyének elhagyására az országon belül, ami hozzáadódik a már azelőtt kitelepített 3 millióhoz. További 1,8 millió ember <a […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!