Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az eurózóna állandó válságkezelési alapja valódi tűzoltás volt: ebből kapott a 2010-es években mintegy 300 milliárd eurós pénzügyi mentőövet Görögország és Ciprus, utóbbi a bankrendszere feltőkésítésére. Ugyancsak kapott pénzt Portugália három nagybankjának megmentésére. Írország viszont túlnyomórészt a költségvetési deficit fedezésére, illetve a bankrendszer feltőkésítésére fordította a hitelt, míg Spanyolországban is a bankrendszer feltőkésítésére használták a kapott összeget.
A Politico szerint egyre hangosabbak azok a követelések, amelyek azt mondják, az ESM-ben meglévő nagyjából 422 milliárd eurót fordítsák most valami egészen másra. Egészen pontosan olcsó kölcsönként kellene szétosztani a tagállamok között, amelyet fegyverek, haditechnikai eszközök vásárlására lehetne fordítani.
Ez nem is hangzik irreálisan, éppen akkor, amikor az európai kormányok kétségbeesetten próbálnak pénzt találni arra, hogy fejleszteni tudják védelmi képességeiket, amit a lassan három éve tartó ukrán-orosz szembenállás egyértelművé tett egész Európában.
Mások szerint a pénz egy részét Ukrajna jövőbeli újjáépítésére is lehetne fordítani. Ugyanakkor Európa jogosan tart attól, hogy Donald Trump az őszi amerikai választásokon visszatér az elnöki székbe és az sok jót nem jelent a kontinens és a katonai védelmi rendszer, a NATO számára sem. A volt elnök ugyanis elvárja, hogy valamennyi NATO tag költse GDP-je minimum 2 százalékát védelmi képességei fejlesztésére, másként alkalmatlanná válhatnak a tagságra.
Nemrégiben pedig már azt pedzegette, hogy a GDP-arányos katonai vállalást 3 százalékra kellene felemelni. Trump szerint a tagállamokat arra kellene kérni, hogy az Oroszország és Kína által jelentett fenyegetések fényében még nagyobb mértékben járuljanak hozzá a szövetség kollektív védelméhez.
Az ötlet még nem kiforrott
Az ESM alap pénzeinek felhasználásáról még nem született végleges döntés, hiszen még csak kóstolgatják a politikusok. Az viszont egyértelmű, hogy felhasználása esetén nem kellene hozzányúlni a már elfogadott uniós költségvetéshez, vagy esetleg a befagyasztott orosz pénzekhez, befektetésekhez, illetve nem lenne szükség euró-kötvények kibocsátására. A támogatók leghangosabbika között vannak a balti államok és Franciaország.
Európa más fővárosaiban viszont úgy vélik, hogy meg kellene tartani a pénzt biztonsági tartaléknak és nem szabadna az EU gyorsan változó prioritásainak oltárán feláldozni. Az ESM mentőalapja felhasználásának megváltoztatásához az eurozóna 20 pénzügyminiszterének egyhangú döntése szükséges.
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!