Hirben.hu Hírben jók vagyunk! A német liberális hetilap arról ír, hogy az Európai Unió egyre megosztottabb a közös menekültpolitika ügyében, egyre több ország vonná ki magát a tavaly elfogadott egyezmény hatálya alól.
A Közös Európai Menekültügyi Rendszerrel az Európai Unió vezetése ellensúlyozni akarta a menekültek befogadására irányuló, számos tagállamban tapasztalható csökkenő hajlandóságot. A rendszer lényege, hogy azok a menedékkérők, akiknek alig van kilátásuk arra, hogy a külső határokon maradjanak, három hónapon belül választ kapnak kérelmükre. Ez idő alatt táborokban kell élniük az EU külső határán. A szabály kimondja: a menedékkérőket el kell osztani a tagállamok között. Az úgynevezett kötelező szolidaritás elve érvényesül: aki nem fogad be menedékkérőt, annak anyagilag kártalanítania kell, és be kell fizetnie egy uniós alapba, ami a szegényebb származási országok támogatására szolgál. A rendszer célja hosszabb távon az, hogy kevesebb ember érkezzen illegálisan az Európai Unióba.
A szolidaritási mechanizmus célja, hogy tehermentesítse azon országokat, ahová jelenleg a legtöbb migráns érkezik. A Die Zeit emlékeztet: egyre több uniós tagállam érzi úgy, hogy számára nem kötelező az a kompromisszum. A lap szerint az uniós diplomaták dominóhatástól tartanak: az egységes menekültügyi szabályozás ellenére ma már egyre több állam követel felmentést, vagy engedményeket, ugyanakkor bármilyen uniós szerződés módosítása hosszadalmas folyamat, hiszen azt minden tagállamnak el kell fogadnia.
Az öt renitens
A lap öt ország menekültpolitikában megfogalmazott álláspontját veszi végig.
- Lengyelország: azon országok közé tartozik, amelyeken keresztül ma sok bevándorló szeretne bejutni az EU-ba. Ez elsősorban Vlagyimir Putyinnak köszönhető, aki nemcsak agressziós háborút vív Ukrajna ellen, hanem politikailag és társadalmilag is igyekszik destabilizálni a Nyugatot. Ide tartozik a migránsok célzott csempészése is Belaruszon keresztül az Európai Unió egyik tagállamába, Lengyelországba. Donald Tusk lengyel miniszterelnök éppen ezért részben fel akarja függeszteni az országba szabálytalanul beutazó migránsok új menedékjogi törvényét. „Ma hangosan kimondom, hogy a migrációs stratégia egyik eleme a menedékjog ideiglenes területi felfüggesztése lesz” − ezeket múlt szombaton mondta Tusk, aki azt szeretné kérni az EU-tól, hogy ismerje el ezt a döntést, amelyet azonban az illetékes Bizottság ellenez.
- Hollandia: az országot vezető jobboldali koalíciós kormány szeptemberben kért kivételt az új uniós menekültügyi szabályok alól. Ylva Johansson, az EU belügyi biztosa azonban elutasította Hollandia szándékát.
- Ciprus: egyetlen másik uniós ország sem kap – a lakosság létszámához viszonyítva – annyi menedékkérelmet, mint a kis szigetország. A legtöbb menedékkérő szíriai, akik Libanonon keresztül érkeznek be. A kérelmek nagysága miatt Ciprus tavasszal úgy döntött, hogy további intézkedésig felfüggeszti a szíriaiak menedékkérelmeinek feldolgozását. Múlt héten az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elmarasztalta Ciprust, amiért két szír menekültet mindenféle menedékjogi ellenőrzés nélkül visszaküldött Libanonba. Ebben az ügyben Ciprus négyszer sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mondta ki a bíróság. A Die Zeit szerint ez azonban nem változtatott meg semmit: Ciprus is ragaszkodik sajátos útjához.
- Finnország: ahol a kormány júliusban fogadta el az úgynevezett konverziós törvényt, amely szerint a menedékkérőket kategorikusan vissza lehet utasítani a határon – szükség esetén akár erőszakkal is. Finnország Lengyelországhoz hasonló érvvel indokolja a törvényt: Oroszország hibrid háborújával. Stratégiai migránscsempészet is előfordul a finn határon. Mari Rantanen finn belügyminiszter arról […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!