Az Arab-félsziget délkeleti csücskében fekvő Omán egy egzotikus úti cél sivataggal, hegyekkel, oázisokkal és homokos tengerpartokkal. Varázslatos földrajzi adottságain túl több szempontból is különleges és figyelemreméltó országnak számít.
Omán (hivatalos nevén: Ománi Szultanátus) a Trianon előtti Magyarországgal megegyező méretű, ám szerencsésebb történelmű ország. Alig több mint 5 millió ember lakja, akiknek mintegy 60 százaléka ománi. Területéhez tartozik a stratégiai Hormuzi-szorost ellenőrző, egykor Kalózpart néven ismert Muszandam-félsziget. Északnyugaton az Egyesült Arab Emírségekkel, délnyugaton Jemennel, nyugaton Szaúd-Arábiával és a Perzsa-öböllel, keleten az Arab-tengerrel, északon az Ománi-öböllel határos.

Abszolút monarchia, ahol az uralkodó népének javát szolgálja
A mai Omán nem tartana ott, ahol ma tart, ha nem adatik meg számára a népe által szeretve tisztelt, 1970 júliusában trónra lépő Kábúsz bin Szaid Ál-Szaíd szultán, és ha nem követi őt halála után 2020-ban az örökségét és irányelveit tovább vivő utódja, a szintén bölcs és jó uralkodó Hajszam bin Tárik Ál-Szaíd szultán. A 300 éve uralmon lévő dinasztia legutóbbi fél évszázados hatalomgyakorlása segített különösen sokat az országnak.
A korlátlan uralkodói hatalomgyakorlással korunk a demokráciát állítja szembe, ez utóbbi államformát szinte „istenítve”. Holott látjuk ennek vergődéseit és a nyugati demokrácia bölcsőjének tartott ókori Görögország egyik legmeghatározóbb filozófusa, Arisztotelész (Kr. e. 384 – Kr. e. 322.) is megírta, hogy a demokrácia csupán egy „elfajzott változata a politeia-nak”, vagyis a cenzusra alapított köztársaságnak, amelyben a tömeg, a sokaság gyakorolja a közjó érdekében a legfőbb hatalmat. A nagy görög tekintély szerint a közösség javára gyakorolt abszolút hatalom az ideális államforma, melyben a király olyanképpen uralkodik a nép felett, mint ahogy a családfő irányítja a saját családja, egész háznépe életét. (Arist. Pol. III, 10, 2).
Omán látványos fejlődése 1970 óta
Mondhatnánk, átalakulás a középkori törzsszövetség alkotta államiságból a csúcsmodern XXI. századba. A tanulmányait Európában végzett Kábúsz szultán trónralépése előtt egész Ománban mindössze egy kórház, három iskola és egyetlen postahivatal létezett.
A világ egyik legelmaradottabb országának számított akkor és mindössze 10 kilométernyi közúttal rendelkezett. Az áruforgalom a tengeren vagy tevekaravánokkal zajlott, ahogyan az történt előtte már évszázadok óta. Ez az elzártság azonban egyúttal védőfalat is képezett az arábiai ország körül, megőrizvén annak egyedülálló társadalmi kultúráját és megmenekítve a nyugati kultúra ésszerűtlen átvételétől.
Az új szultán rendelkezéseinek hatására úgy jutott el a XXI. századba Omán, hogy közben megőrizte gazdag civilizációs örökségét is. Ma már 92 csúcsmodern kórház és 140 klinika áll az ott élők rendelkezésére. A lakosság várható átlagos élettartama 49 évről 77 évre nőtt. A magas szinvonalú egészségügyben dolgozók száma pedig eléri 20 ezret.
Kábúsz szultán nagymértékben fejlesztette és modernizálta Omán infrastruktúráját, Uralkodása alatt az ország az elsődlgesen agrártársadalomból modern és ipari társadalommá alakult át. Míg Omán GDP-je 1970-ben 256 millió USD volt, addig 2024-re 188 milliárd dollárra emelkedett, ami jól mutatja Omán modernizációjának mértékét és sebességét.
A kormány ma már számos szociális programot tud biztosítani állampolgárainak, beleértve az ingyenes egészségügyi ellátást is. Omán mentes a liberális demokráciától, e nélkül is képes maradéktalanul gondoskodni polgárairól. Igaz, hogy a Szultanátus hatalmas olajvagyonnal rendelkezik, de az is igaz, hogy összehasonlítva a többi Öböl menti államéval az szerényebb, és önmagában nem lenne elegendő. Józanul, fejlesztésekre felhasználva és egyúttal a hosszabb történelmi távlatokba tekintve tud fenntartható prosperitást és nyugodt társadalmi viszonyokat is fenntartani a Szultanátus.
Az egytermékes gazdasággal járó függőség és ezen veszélyek mérséklése érdekében a szultán a gazdasági diverzifikáció politikáját kezdeményezte Vision2040 néven. Ennek a nemzeti projektnek célja, hogy csökkentse a gazdaság olaj- és gázfüggőségét különböző kezdeményezéseken keresztül, mint például a mezőgazdaság modernizálása, technológiai és start-up ökoszisztémák létrehozása, a turizmus fellendítése és a Duqm-i szabad ipari övezetek kialakítása Szalalah közelében. A fogyatkozó olaj- és gázkészletekre reagálva nem megszorító intézkedéseket vezetett be a kormány, hanem a gazdasági diverzifikációs politikáját erősítette meg, e programok finanszírozását és ezzel a társadalom jólétét és biztonságát fenntartva.

[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/03/20/oman-szultanatus-iszlam-arab-ibadita-koolaj-foldgaz-fejlodes/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!