Már két kutatást is ismertettünk, amelyek azzal foglalkoztak, hogy Ukrajna milyen költségek árán tudna csatlakozni az Európai Unióhoz. Míg a Bruegel Intézet szerint keleti szomszédunk integrációja az EU számára nettó 137 milliárd eurós költséget jelentene az alapforgatókönyv szerint, addig a Magyar Külügyi Intézet úgy véli, a költségek akár 2500 milliárd euróra rúghatnak, amely összeg az EU 2025-ös költségvetésének több mint tizenkétszerese. A téma pedig továbbra is kiemelten fontos a magyar közéletben, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök megvétózta az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatot az EU-csúcson csütörtökön. A tagállamok ezért külön dokumentumban álltak ki újra Ukrajna mellett.
A vétó azonban Ukrajna csatlakozási tárgyalásait is lassítja.
Megvétóztam a közös nyilatkozatot Ukrajna ügyében, ameddig a magyarok nem mondják el véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, addig semmilyen ezzel kapcsolatos közös álláspontot nem tudunk támogatni”
– közölte Orbán Viktor. A kormány pedig már korábban bejelentette, véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, és a kormányfő a március 15-ei beszéde előtt kihirdetett 12 pontjában egyértelművé tette: „Unió, de Ukrajna nélkül.”
Magyarország 110 milliárd forinttal kevesebb támogatásban részesülne
A Századvég a héten ismertette a legfrissebb számítását a témában:
- az orosz–ukrán konfliktus kitörése leginkább három területen érintette negatívan a magyar gazdaságot, az energiaárak, a hitelkamatok és a kereskedelmi visszaesés terén.
- A Századvég becslése szerint a háború következtében a gázimport költségeinek növekedése 6386,3 milliárd forinttal terhelte meg Magyarországot.
- A geopolitikai feszültségek és az inflációs sokk eredményeként az állampapírok hozama jelentősen emelkedett, amely 1968,9 milliárd forinttal növelte az államadósság finanszírozásának költségét.
- Az orosz szankciók következtében a magyar vállalatok az orosz–ukrán háború három éve alatt 695,8 milliárd forinttal kevesebb terméket értékesítettek az orosz piacon.
- Ennek fényében a magyar gazdaság háborús vesztesége összesen kilencezer milliárd forint, vagyis Ukrajna eddig legalább 2,2 millió forintjába került minden egyes magyar háztartásnak.
Amennyiben Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, a jelenlegi szabályozások alapján Magyarország jelentős pénzügyi terhet viselne. A Századvég szerint Magyarország 110 milliárd forinttal kevesebb támogatásban részesülne a kohéziós- és agrárpolitikájából. A tagállami befizetések növekedése miatt az EU GDP-hez viszonyított 0,25 százalékos hozzájárulási terve miatt Magyarország további 202,9 milliárd forintot lenne kénytelen befizetni.
A tanulmány szerint Ukrajna csatlakozásának közvetlen költségei elérnék a csaknem 1870 milliárd forintot évente, ami háztartásonként több mint 450 ezer forintos terhet jelentene.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágvezetője az Index kérdéseire kifejtette, hogy Ukrajna finanszírozása és a háború elhúzódása rendkívüli terheket rótt az egész unióra. Magyarország számára a három legfontosabb, jól számszerűsíthető költségtételt a gázárak emelkedése, a hozamok növekedése és az orosz exportpiacok kiesése jelentette, amelyek együttesen több mint 9 ezer milliárd forint kiesést okoztak.
Ez az összeg háztartásokra vetítve 2,2 millió forintot jelent – minden magyar családra nézve. Ráadásul ezek csak a legnagyobb, közvetlen tételek, amelyek nem tartalmazzák a közvetett hatásokat, például hogy az energiaárak vagy a magasabb hozamok más tagállamok gazdaságát, így hazánk más irányú kivitelét is megütötték.”
A Századvég elemzője szerint az európai politikai elit azzal, hogy a háború további finanszírozását szorgalmazza, miközben az USA a források felfüggesztését fontolgatja, nemcsak tartóssá tenné a meglévő költségeket, hanem növelné is. Ukrajna gyorsított felvétele esetén Magyarország közvetlen költségei – az uniós források átalakuló allokációja, a közvetlen ukrán támogatások, a növekvő szociális kiadások és az újjáépítés ráfordításai – meghaladnák az évi 1800 milliárd forintot.
Az uniós képviselők egy része Ukrajna felfegyverzését szorgalmazza, ami további rendkívüli ráfordításokkal járna Hortay Olivér szerint, és ezekre rakódnának rá a nehezen számszerűsíthető, közvetett hatások. Például történelmi tapasztalat, hogy a háborúkat követően nemcsak az érintett országokban, de azok környezetében is megnövekedhetnek az […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!