A északkelet-szíriai régió nem a legfelkapottabb turisztikai desztináció az európai utazók körében, az Aszad-rezsim bukását követő bizonytalan politikai és közbiztonsági helyzetben pedig különösen sem az. Az európaitól radikálisan eltérő ottani – főleg kurd lakosság által képviselt – kultúra azonban egy magyar fiatalembernek kellően vonzó volt ahhoz, hogy a helyszínre látogasson és személyesen tekinthesse át azt a rendkívül összetett és sokszínű földrajzi, etnikai, kulturális és politikai helyzetet, amiről az átlag magyar hírfogyasztók csak elnagyolt és sematikus képpel rendelkeznek. A fiatalember személyes tapasztalatok gyűjtése mellett egy dokumentumfilmet is forgat utazásáról, a helyieknek a nyugatitól sarkosan eltérő életfilozófiájáról, illetve a nők szerepéről és harcáról a polgárháborús ország ezen szegletében.
A szír-török határ déli oldalán fekvő 200 ezres város, Kamisli (Quamishli) lakói körében meglehetősen nagy a szegénység, a félsivatagos területen sokan próbálnak mezőgazdaságból megélni. Rajtuk kívül valamilyen kereskedelmi tevékenység a legjellemzőbb. Ebben a városban értük utol telefonon Gál-Nádasdi Mártont, akit – mivel itt talált magának szállást – elsőként a biztonsági helyzetről kérdeztünk. A jobb áttekinthetőség kedvéért ő az orosz-ukrán háború nyomon követésére kifejlesztett, de a szíriai konfliktus (óra pontosságú) aktuális helyzetét is bemutató oldalt ajánlotta figyelmünkbe.
A citromsárgával jelölt északi terület a kurdok által vezetett, és az USA által dominált nemzetközi koalíció által támogatott Szíriai Demokratikus Erők (SDF) ellenőrzése alatt áll. A zölddel jelzett terület a szíriai átmeneti kormány Damaszkuszból irányított felségterülete, melyet a Hajat Tahrir as-Sam (HTS) csoport (egy korábban radikális iszlamista gyökerekkel rendelkező ernyőszervezet) felügyel. Az átmeneti kormányt vezető, Abu Mohammad al-Dzsoláni maga is terrorista múlttal rendelkezik, az amerikaiak által fejére kitűzött vérdíjat csupán néhány napja törölték, miután múltját megtagadva mérsékelt vezetőként pozicionálta magát.
A harmadik, Szíria és leginkább a kurdok jövőjét befolyásoló frakció a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA), ami hivatalosan a HTS egyik leágazása, valójában azonban a törökök erős kézzel irányított proxy milíciája. Jelenleg Kobani, Mambidzs és Tisrin városok térségében zajlanak jelenleg is fegyveres összecsapások köztük és az SDF között. Az interneten fellelhető számos fotó igazolja, hogy mind a HTS-ben, mind az SNA-ban tömegével vannak jelen (immár török zászlók előtt pózolva) az Iszlám Állam egykori terroristái. Miután a kalifátust Rakkában is szétzúzta a nemzetközi koalíció, a törökök Idlib tartományban kialakítottak egy biztonsági övezetet, ami elválasztani hivatott országukat a szíriai polgárháború fegyveres konfliktusaitól. A gyakorlatban azonban itt találtak menedékre az Iszlám Állam terroristái, sokan közülük a HTS és az SNA milíciáiban folytatták munkájukat.
Szíria észak-keleti régióját jellemzően kurdok lakják; az államiság nélküli népcsoport legnagyobb számban azonban Törökországban él (ahol a Kurd Munkáspártot terrorista szervezetnek bélyegezték és betiltották, vezetőjét, Abdullah Öcalant börtönben tartják fogva). A kurdok lakta területeket a szírek is nyomás alatt tartották, elzárták az iparosodás lehetőségétől, s mivel tagjainak jelentős része nem kapott szír állampolgárságot, el sem tudták hagyni az országot. Nyelvüket betiltották, 7 év börtönt kockáztatott, aki kurd nyelven szólalt meg.
Az Eufrátesz keleti partját ellenőrzik a Szíriai Demokratikus Erők, ami azért fontos, mert Szíria ezen keleti részén van az összes olajlelőhely.
E helyzet a jelenlegi kormányzatot érthetően frusztrálja, a damaszkuszi átmeneti kormány és az SDF közötti tárgyalások pedig egyelőre nem vezettek sikerre. A két fegyveres csoportosulás között kommunikáció ugyan zajlik, ezek azonban csupán a közvetlen vérontás technikai elkerülését célozzák. A kurdok irányította északon tudatosan nem hoztak létre formális központi hatalmat. Nem azért, mert erre nem képesek, hanem azért, mert a korábbi célként kitűzött önálló Kurdisztán megteremtését a Kurd Munkáspárt vezetője (Abdullah Öcalan) megtagadta, új célként pedig a nők felszabadításán keresztül, egy alulról szerveződő, flexibilis részvételi demokrácia létrehozása került előtérbe.
E kísérleti modell legfejlettebb formája Rojavában létezik. A régióban alapvetően jellemző törzsi gondolkodással élesen szembenálló társadalmi törekvés 12 éve indult, és nagy sikereket ért el azzal, hogy jelentős energiát fektetett a különböző csoportok közötti árkok betemetésére. A közös problémák és esetleges konfliktusok megoldásához pedig a barátság erejét használják. A sikeres társadalmi változást a mozgalom a nők felszabadításán keresztül látja megvalósíthatónak, így […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/kulfold/2025/01/10/sziria-kurdok-konfliktus-szegenyseg-autonomia-rojava/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!