Hirben.hu Hírben jók vagyunk! December 16-án, hétfőn szavaztak a Bundestagban Olaf Scholz kancellár maga ellen benyújtott bizalmatlansági indítványáról. Miután a Christian Lindner vezette liberális FDP november 6-án kilépett a kormányból, ezzel az SPD-re és Zöldekre redukálódott kormánykoalíció mögött már nem volt parlamenti többség. Vagyis ahogy várható volt, a Bundestagban az 717 jelenlévő képviselőből végül 206 képviselő támogatta, 394 elutasította, 116 pedig tartózkodott a bizalmi szavazásnál,
így a Bundestag megvonta a bizalmat Olaf Scholztól és kormányától.
Bár egy ideig lehetett izgulni amiatt, hogy a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) végül hatalomban tartaná Scholzot, ugyanis az Alice Weidel és Timo Chrupalla vezette párt a szavazás előtt arról beszélt, hogy a jelenlegi geopolitikai helyzet miatt jobb lenne, ha Scholz kitöltené mandátumát szeptemberig, amikor eredetileg lettek volna a szövetségi választások.
Azonban az SPD képviselői támogatták, a Zöldek tartózkodtak, míg az uniópártoknak nevezett jobbközép-kereszténydemokrata CDU/CSU, a kormányból kivált FDP, a szélsőbaloldali die Linke megvonta a bizalmat. Tehát Scholz így sem érte el a maradásához szükséges 367 szavazatot – pont ahogyan a kancellár eltervezte.
Mielőtt a képviselők vitáztak volna Scholzról, valamint név szerint, egyesével szavaztak sorsáról, az immáron bukott kancellár huszonöt perces felszólalásában lett volna hivatott érvelni maga és kormánya mellett. Ugyanakkor mivel a megmaradt SPD–Zöldek-kormány és az uniópártoknak már megegyeztek az előrehozott választások időpontjáról, így a mostani szavazás csak formalitás volt.
Személyeskedő vita Merkeltől egészen Ukrajnáig
Ennek megfelelően Scholz beszédét ugyan képviselőtársaiknak címezte, az inkább a választóknak szólt, ugyanis a kormány novemberi bukása óta lényegében mindegyik párt elkezdett kampányolni – az uniópártok, az SPD, a Zöldek és az AfD is megnevezte már kancellárjelöltjét, a héten pedig a legtöbb párt már programbemutatóit is megtartja.
A kancellár beszédét azzal kezdte, hogy odaszúrt Lindnernek és az FDP-nek, azzal vádolva meg őt és pártját, hogy szabotálták a saját kormányukat, és a színjáték, amit játszottak, az nem csak a kormánynak, hanem magának a demokráciának ártott.
Beszédében nagy hangsúlyt fektetett az elmúlt héten bemutatott jóléti intézkedésekre, például az alapvető élelmiszerek áfájának hétről öt százalékra való csökkentésére, a minimálbér tizenöt euróra való emelésére, valamint a megújuló energiára épülő infrastruktúrafejlesztési programjára, amelyeket még a Bundestag feloszlatása előtt szeretne elfogadtatni. Eközben azzal vádolta meg Friedrich Merzet és a CDU-t, hogy gazdasági programjuk nem őszinte és igazságtalan. Szerinte az uniópártok megemelnék a nyugdíjkorhatárt – Scholz beszédének ezen részénél az uniópártok képviselői gyakran közbeszóltak, valamint fújoltak.
Ezenkívül Scholz próbálta pragmatikus külpolitikusként és a béke kancelláraként pozícionálni magát,
és kijelentette, hogy sosem küldene német katonát Ukrajnába, és nem próbálná eszkalálni a háborút. Ugyanakkor a háború miatt növelni kell Németország katonai kiadásait – ezzel Merzre utalt, aki régóta kritizálja a kancellárt, amiért eddig Kijevnek nem adott Taurus rakétákat.
Ezt követően Friedrich Merz felszólalását azzal kezdte, hogy Scholz sokat beszélt az eredményeiről, miközben az FDP-ről csak rosszakat mondott, de az uniópártok kancellárjelöltje úgy vélte, az FDP is hozzájárult ezek eléréséhez – igaz, Merz szerint olyan sok pozitívumot nem látni, mint a kancellár szerint.
Merz ezután azzal vádolta meg Scholzot, hogy szégyent hozott Németországra az Európai Unióban és a nemzetközi porondon, és szerinte csak az FDP-nek köszönhető, hogy a kormány nem hajtott végre akkora adóemelést.
Merz beszédének végén arról beszélt, hogy Németországnak versenyképességi problémái vannak, és szerinte a németek évente 200 órával kevesebbet dolgoznak, mint a svájciak, amin szerinte változtatni kellene.
Robert Habeck zöld alkancellár és gazdasági miniszter felszólalásában leginkább Angela Merkel által rájuk hagyott helyzetet hibáztatta a sikertelenségért, valamint Scholzhoz hasonlóan szerinte az FDP szabotálta a kormány munkáját, miközben szerinte Európában máshol, például Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Hollandiában is elég széles kormánykoalíciók működnek együtt.
A Zöldek kancellárjelöltje szerint Merkel és a CDU nagy történelmi hibája, hogy a német gazdaság nehéz helyzetbe került,
amikor a német gazdasági növekedést az olcsó orosz energiaforrásokhoz kötötte, amelyeket a kormánynak az ukrajnai háború miatt le kellett cserélnie. Azonban Habeck szerint az AfD jelenti a legnagyobb veszélyt a német gazdaságra, mivel úgy véli, hogy a szélsőjobboldali párt […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!