Hirben.hu Hírben jók vagyunk! December végéig az államháztartás központi alrendszere 4095,8 milliárd forintos hiánnyal zárt, ezen belül a központi költségvetés 4003,9 milliárd forintos hiánnyal – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatásából. Mivel októberben a kormány megemelte az éves pénzforgalmi hiánytervet 4790 milliárd forintra, a költségvetés jobban teljesített. Azonban, ha a korábbi, eredetileg benyújtott költségvetéshez viszonyítjuk, akkor jelentős (160 százalék) túlköltekezés látható.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek ezt úgy összegezte, ha eltekintünk attól, mik voltak az eredeti költségvetési tervek 2024-re vonatkozóan és csak 2023-hoz viszonyítjuk a változásokat, akkor elmondható, hogy javult a költségvetés egyensúlya. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy a legfontosabb választ még nem kaptuk meg a kormánytól: mekkora lehetett 2024-ben az elsődleges egyenleg, a kamatfizetések nélkül számított deficitmutató. Ennek alakulása árul majd el nagyon sokat arról, hogy valójában mekkora javulást hozott a tavalyi év.
A maastrichti hiánymutatót – az utolsó módosítást követően – 4,5 százalékra lőtték be, azonban végül az előzetes jelentések szerint ez nem teljesült, és 4,8 százalék körül lehet. A pontos számot majd a GDP-adatok ismeretében lehet mondani, azonban úgy tűnik, az uniós forrásokhoz való korlátozott hozzáférés már biztosan nyomot hagy a költségvetési mutatókon. „Véleményem szerint ugyanis elsősorban ez állhat a magasabb hivatalos hiány mögött, miközben pénzforgalmi szinten a terveknél jobb volt az egyenleg” – összegezte Virovácz Péter.
Ennyibe került a pedagógusok béremelése
A kormány tájékoztatása szerint a központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 8,7 százalékkal magasabban teljesültek. A kiadások között nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra tavaly 6853,9 milliárd forintot fordítottak, ez 474,2 milliárddal magasabb összeg, mint 2023-ban.
Az összes kiadásból a 13. havi nyugdíj és ellátás kiadási összege 520,2 milliárd forintot tett ki. A Babaváróra 208,3 milliárd forintot költött a kormány 2024-ben, ez 31,3 milliárd forinttal haladja meg a 2023-ban folyósított forrásokat. Ugyanakkor érdemes külön kiemelni két tételt:
- meghaladja az egy évvel korábbi kifizetéseket az egészségügy területén gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg. Erre a célra a kormány tavaly 274 milliárd forinttal többet, 2684,1 milliárd forintot költött – ez magában foglalja az ápolók 2024 márciusától végrehajtott béremelésének többletkiadását is.
- Az oktatásban, szakképzésben dolgozó tanárok bére pedig átlagosan 32,2 százalékkal emelkedett, ami 406,1 milliárd forint többletkiadást jelentett.
A kormány szerint érdemes még kiemelni, hogy tavaly az államháztartás hiánya jelentősen csökkent a 2023. évi 6,7 százalékhoz képest. Illetve beharangozták, hogy a kormány 2025-ben is folytatja az egyensúlyi mutatók javítását: „az idei évre bővülő gazdasági teljesítmény, magas foglalkoztatottság és tovább növekvő bérek mellett csökkenő államadóssággal és 3,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk”.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kommunikációja összhangban van Orbán Viktor miniszterelnök szavaival, aki a decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, a gazdaságot a költségvetésen keresztül nem lehet élénkíteni, mert az veszélyeztetheti a pénzügyi stabilitást, valamint a kormányfő szerint a magyar gazdaság érdeke, hogy csökkenjen a költségvetési hiány.
Ki nevet a végén?
Azonban Virovácz Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a költségvetési politikának folyamatosan futni kellett a valóság után. Sajnos a magyar gazdaság külső és belső problémák miatt nem volt képes hozni az előzetesen – sőt túlságosan korán – felvázolt makrogazdasági és költségvetési terveket. Érdekes lesz látni, hogy azzal, hogy most nem nyáron, hanem inkább ősszel vagy év vége felé állt össze a költségvetés, sikerült-e stabilabb alapot biztosítani a költségvetési tervnek.
Az elemző szerint már előre kijelenthető, ha 2024 tavaszán vázolták volna fel a 2025. évi költségvetést, akkor az már pár hónap után – látva, hogy a gazdaság váratlanul technikai recesszióba süllyedt – elvesztette volna realitását. Azonban most nagyobb esélyt lát arra, hogy teljesíthető lesz a hiánycél. A hiánytervek teljesülése tekintetében fontos tudni, hogy két terv van:
- az egyik egy pénzforgalmi szemléletű, ami olyan, mint egy családi költségvetés – összevetjük, hogy mennyi pénz jött be és mennyi ment ki. Itt az utolsó tervekhez képest sokkal jobb lett az egyenleg, de ez elsősorban inkább adósságfinanszírozási kérdés.
- Sokkal érdekesebb, hogy végül mekkora lehetett a kamatfizetések (vagyis az adósságszolgálat) terhe. Erre az előzetes tájékoztatóban az NGM nem tért ki.
Így tehát a részletes adatok tartogatnak még izgalmat, ugyanakkor mindenképpen beszédes, hogy míg a január-szeptemberi időszakban 9,7 százalékos növekményről számolt be a Pénzügyminisztérium az adó- és járulékbevételek esetében, az NGM friss tájékoztatójában az év egészére vonatkozóan csupán 8,7 százalékos növekmény szerepel.
Vagyis az elemző szerint vélhetően – ahogy az év egészében, úgy – a negyedik negyedévben ismét jelentősen alulteljesülhettek a bevételek.
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2025/01/13/koltsegvetes-varga-mihaly-nagy-marton-kormany-allamhaztartas/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!