Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „A probléma lényege, még egyszerűbben fogalmazva az, hogy az Európai Uniónak az volt az eddigi legfontosabb szabálya, hogy a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék alatt kell lennie. Aki ettől eltér, egy előre ismert szankciórendszer szerint büntetést kap. Láthatjuk, hogy a versenytársaink nem ezt csinálják, sőt hallhattak számokat, hogy évtizedek óta nem ezt csinálják, és eljött az a pillanat, amikor az Európai Uniónak szembesülnie kell ennek a következményeivel” – többek között így vezette fel Orbán Viktor a napokban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági Évnyitó eseményén azt, hogy
az Európai Unióban megtörni látszik a korábbi trend, lazább költségvetési szabályok következhetnek.
Korábban már Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is részletesen kifejtette az Indexnek, hogy bár Magyarország része az Európai Uniónak, ezért a hitelminősítők, a pénzügyi piacok elvárják, hogy ezeket a szabályokat teljesítsük, továbbra sem ért egyet a kormány azzal, hogy vissza kellett térni a maastrichti kritériumokhoz. Az Orbán-kormány üzenete egyértelmű: a versenyképességre költeni kell.
A gazdasági miniszter ezt tavaly nyáron így fogalmazta meg lapunknak: „Míg az Egyesült Államok és Kína irgalmatlan összegeket költ versenyképességre, addig Brüsszelben csak pislognak a bürokraták. Ugyanez látható a monetáris politikában: a 3 százalékos inflációs célhoz – plusz-mínusz 1 százalékkal – ragaszkodnunk kell. Ezek beidegződések, magunknak állított korlátok.” (Azonban érdemes itt rögtön tisztázni, hogy a miniszter legutóbb az Economx konferenciáján egyértelműsítette, a kormány a költségvetési „fiskális alkoholizmust” nem támogatja.)
Valóban úgy tűnik, hogy február derekán tényleg megtörni látszott a korábbi trend, és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke lazább költségvetési szabályokat lengetett be. Ez később testet is öltött, március elején – ahogy arról a Portfolió külön beszámolt – a német kormány a gazdaságélénkítés és a védelmi kiadások növelése érdekében döntött az adósságfékszabályok átalakításáról, ami akár 220 milliárd eurós pluszmozgásteret biztosíthatna a következő években. Majd egy tízéves csomagot, ami 1000 milliárd eurót jelentett a német nemzetgazdaság számára, a zöldek ellenállása ellenére végül nagy nehezen elfogadtak. Érdemes Németország szerepét európai uniós szinten jobban kiemelni, hiszen Orbán Viktor szerint
miután az Európai Unió legerősebb állama Németország, a gazdaságfilozófiáját valójában a németek határozzák meg, ha nem is teljesen, de döntő mértékben.
A Hold Alapkezelő a problémát így összegezte korábban: abszurd, hogy a világ egyik legfejlettebb és legerősebb országa egy válságos időszakban azzal legyen elfoglalva, hogy az adósságát csökkentse. Németország évek óta strukturális problémákkal küzd, de a berlini döntéshozatal beszorult az évtizedes reflexek és valóság kihívásai közé. Amerikában akkor is belenyúlnak a gazdaságba, ha nincs rá nagy szükség, a német nagypolitika viszont a nyilvánvaló károk láttán sem képes lépni. Majd kiemelték: a német konszenzusnak változnia kell, a felesleges, önsanyargató spórlás időszakának véget kell vetni. De miért fontos Európának és így Magyarországnak a lazább költségvetési fegyelem?
Nem kell félni, nem fog fájni
Az államadósság tekintetében jelenleg egy paradigmaváltás zajlik Európában – ezt már Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője mondta az Indexnek, aki azt is kiemelte, mivel az állam a pénznyomtatás révén elméletileg sosem mehet csődbe, a magánszektor szereplőinél mindig kedvezőbb feltételek mellett tud hitelt vállalni.
Így mindenekelőtt azt érdemes tisztázni, hogy a többletes költségvetés azt jelenti, hogy az állam több forrást von ki a gazdaságból adók formájában, mint amennyit belepumpál. Ezzel szemben a deficites költségvetés a piacinál kedvezőbb kölcsön melletti forrásokat folyat a gazdaságba.
„Egyre több uniós ország ismeri fel, hogy a szigorú fiskális fegyelem az elmúlt másfél évtizedben nem javította az állam pénzügyi helyzetét, ugyanakkor jelentősen rontotta a növekedési potenciálját” – összegezte az elemző az Indexnek, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Európa a Szovjetunió felbomlása következtében megszűnő keleti fenyegetettség és az amerikai védőernyő miatt széles körű szociális ellátórendszert tudott kiépíteni.
Az úgynevezett „békeosztalék” feltételeinek megszűnésével ismét előtérbe kerül az a probléma, hogy a védelmi kiadásokat csak a jóléti rendszer finanszírozásának csökkentésével lehet kigazdálkodni. Horváth Sebestyén kiemelte:
A közgazdaságtanban ezt »ágyú-vaj dilemmának« nevezik. A szociális ellátórendszer leépítésének politikai következményei miatt a haderő- és hadiparfejlesztés költségeit kizárólag kölcsönből lehetne fedezni. A maastrichti szabályokkal kapcsolatban felmerült, hogy a védekezésre elköltött hitelvállalást nem kellene beleszámítani a GDP-arányosan maximum 3 százalékos költségvetési hiányba, így a stratégiailag fontos védelmi ipar támogatása mellett a fiskális alkoholizmust is meg lehetne előzni. Tehát azt, hogy más, politikai szempontból kifizetődőbb célokra hitelből költsenek a kormányok.
Az Európai Unió oldalán felmerült továbbá, hogy hasonló szabályozást vezetnének […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!