Hirben.hu Hírben jók vagyunk! „Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának az éve lesz” – jelentette ki korábban már többször Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel egyértelművé tette, a kormány számára hamarosan esszenciális kérdés lesz a növekedés. Van is hova, az idei év a legjobb esetben picivel 0 százalék feletti növekedést hozhat, tehát stagnál a gazdaság.
Ám a közgazdaságnak már létezik erre válasza. A magasnyomású gazdaság (high pressure economy) gondolata Arthur Okun nevéhez kötődik és 1973-ra vezethető vissza. Lényege a növekedés, az alacsony munkanélküliségi ráták együttesével elért hosszú távú gazdasági előnyökön alapul. A fókusz a munkaerőpiacra és a hatékonyságnövelésre helyeződik.
Miért jó választás?
„A magasnyomású gazdaság két alappillére az erős foglalkoztatottság által teremtett stabil kereslet és a termelékenységnövekedést elősegítő lépések” – fogalmazott az Index megkeresésére Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója. Ez a gazdaságpolitikai elképzelés a jövedelempolitikán túl olyan eszközöket használ, mint a hitelezés fűtése, a beruházásösztönzés, vagy éppen a devizaárfolyam elengedése.
Az általános elgondolás szerint létezik a munkanélküliségi rátának egy olyan szintje, amely alá csak a magasabb infláció árán tud csökkenni. Alacsony munkanélküliség esetén a bérek, így a vállalatok költségeinek emelkedése, gyorsabban zajlik. Talán ez a kulcspont, hiszen a hatékonyságnövekedés a béreken keresztül is nyomás alatt van:
ha növekednek a vállalatok költségei, akkor ugyanazt a profitot csak magasabb hatékonysággal érik el.
Aki nem tudja tartani a lépést, az csődbe megy, vagy felvásárolja egy hatékonyabb vállalat. Mindenki arra kényszerül, hogy effektívebb legyen, vagy elbukik. Probléma akkor van, ha a bérek gyorsabban nőnek, mint a dolgozók vagy a vállalat termelékenysége. Várhatóan magasabb fogyasztói árakat eredményez, ezért lényeges, amit a miniszterelnök mondott, „az idei év az infláció letörésének éve”.
Az infláció markáns csökkenése már látszik: míg az év elején még a kormánypárti – hát még a kritikus – szakértők is tettek olyan kijelentést, hogy „a sok negatív hatás miatt valószínűleg nem lesz egy számjegyű az infláció év végén”. Ma már azonban világosan látszik, a prognózis valóra válik és bőven 10 százalék alatt lesz az infláció.
Szinte biztos, a reálbérekben a fordulat szeptemberben megtörtént a meredeken csökkenő infláció miatt. Legalább ennyire biztos az is, hogy az infláció a jegybank toleranciasávjába nem fér be egy jó darabig. Egyes vélemények szerint ezt el is kell felejteni a deglobalizáció és a tartósan magas energiaárak miatt, ugyanakkor vannak konzervatívabb gondolatok is.
A magasnyomású gazdaság tehát azt jelenti, több munkalehetőséget kínálnak a munkát keresők számára, illetve az emberek magasabb bérekben részesülnek. Amennyiben ez sikeres, akkor egyfelől magasabb a termelési potenciál, így magasabb növekedés érhető el, valamint a hátrányos helyzetűek életszínvonalában is jelentős javulás következhet be
– nyilatkozta Czeczeli Vivien, majd azt is hozzátette, a magasabb növekedés alapja, hogy a magas foglalkoztatottság tartós és stabil keresletet teremt, amivel a vállalatok számolhatnak. Nyitottabbak a bővülésre, új beruházásokra, hosszú távon bővül a gazdaság termelési lehetősége. A jegybank még korábban – a békeidőkben –, így foglalta össze ezt a gazdaságpolitikát:
- a magasnyomású gazdaság egyszerre támogatja a munkapiaci aktivitás erősödését, valamint ösztönzi a termelékenység növekedéséhez szükséges új technológiák átvételét és a beruházások megvalósítását.
- A beinduló bérnövekedés keresleti oldalon támaszt ad a gazdaságnak, miközben kínálati oldalon a küszöbön álló negyedik ipari forradalom kihívásainak megfelelő új technológiák gyorsabb átvételét és a termelés tőkeintenzitásának növekedését segítheti.
- A megfelelő technológiai infrastruktúra kialakítása, a kutatási és fejlesztési tevékenységek támogatása, a kreatívipar előmozdítása, valamint az oktatási és képzési rendszer az új, digitalizált világ kihívásaihoz való igazítása […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!