Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bár korábban a már bejelentett édesanyákat érintő szja-mentesség, valamint az áfa-visszatérítés után újabb nagyobb horderejű bejelentést vártak Orbán Viktortól, a kormányfő szombaton végül pusztán megerősítette a korábbi gazdaságfilozófiáját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) konferenciáján. „Amit a jövőt illetően mondani tudok Önöknek a magyar gazdaságpolitikáról, az, hogy annak filozófiai alapjai, leglényegesebb elemei nem fognak megváltozni.” Továbbra is a munkakalapú, a családokat pozitívan szankcionáló adórendszert lehet várni a kormánytól.
Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte azt is: nem ért egyet azokkal, akik azt mondják, hogy elfogyott a magyar munkaerő. Szerinte körülbelül 300 ezer magyar ember még munkába állítható idehaza. „Ehhez persze képzések, egy területileg kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitika, illetve egyebek is kellenek, de még legalább 300 ezer olyan honfitársunk van, aki úgy tűnik, hogy akarna is dolgozni, de még nem találja meg ehhez a lehetőséget.”
A gazdaságpolitikai stratégia harmadik pillére a vállalkozások támogatása lesz.
A kormányfő Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel egyetemben többször is hangot adtak annak, hogy a Széchenyi Kártya Programon keresztül a vállalkozások már eddig is több száz milliárd forint értékben részesülhetnek támogatásokban. „Három háborús év alatt plusz 400 milliárd forintot pumpáltunk a gazdaságba, kifejezetten a vállalkozások, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások támogatására. Azt tervezzük, hogy idén (…) a 2024-es évhez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt fogunk a magyar gazdaságba pumpálni a vállalkozókon, elsősorban kis- és középvállalkozásokon keresztül.”
Mi lesz az új európai stratégia?
Mindezt a kormány úgy akarja kivitelezni, hogy a költségvetési egyensúly végig megmarad. Ez azt takarja, hogy nullás elsődleges egyenleg kell, a kamatkiadások mértékében költekezhet túl a kormány. „Ez az a mozgástér, amivel rendelkezik a gazdasági miniszter. Hogyha az elsődleges hiányunk is negatívba megy, az olyan pénzügyi instabilitást okozhat az országban, amit nem engedhetünk meg magunknak.”
Ám itt érdemes megállni egy pillanatra.
Orbán Viktor és Nagy Márton egyértelműen kijelentették, szerintük a fiskális konzervativizmusnak európai szinten vége. A két politikus ezt Németországon keresztül vezette le, „a németek hoztak egy döntést: 800 milliárd eurós csomag, friss pénz a gazdaságban” – így Orbán Viktor, míg Nagy Márton annak adott hangot, hogy Európa legnagyobb gazdaságában „a következő 10 évben évente a GDP 2 százalékát fordítják gazdaságélénkítésre. A világ harmadik legnagyobb gazdasága, Németország is belépett a globális gazdasági versengésbe.”
Ez pedig végül ragadós lehet az Európai Unióban és a fejlesztő államok kerülhetnek előtérbe.
A Macronomx Gazdaság napja című konferenciáján a gazdasági miniszter külön kifejtette, hogy a globális gazdaság strukturális kihívás, technológiai váltás előtt áll. A folyamatot a kínaiak elkezdték, és Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok is nagyobb sebességre kapcsolt. A fejlesztő államok szerint erre érdemes most hatalmas összegeket költeni.
Az EU mindeddig ezt másként látta, ebben a régiós megközelítésben jelentett hatalmas változást Németország minapi döntése. „De ez átmeneti beruházás, amíg át nem áll a struktúra.” A kormány már korábban is érvelt amellett, hogy a maastrichti kritériumok miatt az Európai Unió lemarad, mert az Egyesült Államok és Kína hatalmas összegeket költ versenyképességére, sokkal inkább túlköltekeznek, mint az uniós országok.
„A probléma lényege, még egyszerűbben fogalmazva az, hogy az Európai Uniónak az volt az eddigi legfontosabb szabálya, hogy a tagállamok költségvetési hiányának 3 százalék alatt kell lenni. Aki ettől eltér, egy előre ismert szankciórendszer szerint büntetést fog elszenvedni. Láthatjuk, hogy a versenytársaink nem ezt csinálják, sőt hallhattak számokat, hogy évtizedek óta nem ezt csinálják, és eljött az a pillanat, amikor az uniónak szembesülnie kell ennek következményeivel” – összegezte Orbán Viktor az MKIK konferenciáján.
Nagy Márton szerint ez nem jelentheti azt Magyarországon, hogy beköszöntött a fiskális alkoholizmus korszaka.
Egyébként a miniszterelnök külön kiemelte beszédében, hogy a kormány az elmúlt 15 év minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt. Ez szerinte jól mutatja, hogy „elkötelezettek vagyunk a pénzügyi fegyelem irányába”. Az mindenesetre jól látható, hogy a nemzetközi folyamatok alapján az látszik, hogy a költségvetési hiány mint a gazdaságpolitika egyik korábbi fokmérője, a jövőben megváltozik.
Elképzelhető, hogy végül Európa feltűri ingujját és elkezdi felvenni a versenyt a globális versenytársakkal szemben úgy, hogy forrást pumpál a gazdaságokba.
Mindenesetre Orbán Viktor szerint az biztos, hogy a pénzpumpa első következménye az lesz, hogy „Európa közepén megkezdődik Németország újrafelfegyverzése. Lesz német hadsereg. Az lesz a legnagyobb egész Európában, nagyobb lesz mindenki másénál, és a mögötte álló ipari bázis, amit ebből a pénzből akarnak kiépíteni, az is messze nagyobb lesz mindenki másénál. Ilyet a II. világháború óta nem láttunk.”
Fordulópont előtt a magyar gazdaság?
Bár a magyar konjunktúraérzeten egyáltalán nem látszik – Nagy Márton szerint az élelmiszer-infláció februárban felmehet akár 7 százalék fölé is –, a kormány váltig állítja: az idei év az áttörés éve lesz, illetve a gazdaság fordulópontot ért el. A nemzetgazdasági miniszter ezt a Macronomx konferencián több pontban vezette le:
- rekordmagas a foglalkoztatás,
- a reálbér-emelkedés minden kereseti szinten érezhető,
- 5 százalékkal bővült a fogyasztás 2024-ben, ami a legmagasabb értékek között van az EU-ban,
- 2024-ben rekordéve volt a turizmusnak,
- folytatódott a hitelezési fordulat 2024-ben,
- az új és a használt autók piaca lendületet vett,
- az építőiparban a megrendelésállomány 20 százalék fölött van.
Tehát a legnagyobb kihívás ismét az infláció lett. A reálbérekben jelentős emelkedés ment végbe, a 2023-as reálbércsökkenést sikerült leküzdeni, „de a kérdés, hogy vissza tudtuk-e adni a lakosságnak azt, amit az infláció elvett? A válasz igen. A bérek magasabban vannak most, mint az elmúlt három évi infláció – a reálbér-emelkedés három év alatt 8,7 százalék volt. A jövedelmi kategóriák közül ez a hatás a minimálbérnél volt a legnagyobb, itt 17 százalékos reálbér-növekedés valósult meg” – mondta a miniszter.
Az Index nemrég egy táblázatban mutatta be a magyar gazdaság legnagyobb problémáját. E szerint
a 2021 és 2025 januárja közötti 4 évben 83,45 százalékkal emelkedett a szóban forgó alapvető élelmiszerek átlagára a KSH táblázatában található számok alapján.
Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!