Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az idei év eddig legfontosabb változása a januártól megszűnő orosz-ukrán gáztranzit. Ezt már a tavalyi év vége felé sejthető volt, az ukránok többször jelezték: nem akarják a december 31-én lejáró szerződést meghosszabbítani. Ennek az egyik eredménye, hogy a magyar földgázrendszer és geopolitikai pozíció felértékelődtek, hiszen Magyarország számos szomszédos állammal épített ki interkonnektorokat.
Ezzel a magyar gázrendszer értéke a háromszorosára emelkedett
– nyilatkozta az Indexnek az egyik névtelenséget kérő piaci forrásunk, aki kereskedői oldalon aktív szereplője volt az orosz-ukrán gázszerződésből érkező orosz szállításnak. A másik hatás az lett, hogy bár az uniós tagországok esetében ez nem eredményezett gázhiányt a mostani télen, viszont több esetben is negatív hatást fejt ki az érintettekre.
Kilőtt a gázára
A holland TTF gáztőzsdén kereskedett 1 éves szállításra szóló kontraktus ára közel 35 százalékkal, az 1 hónaposé nagyjából 9 százalékkal emelkedett az elmúlt félévben, bár az árak emelkedése elsősorban novemberben és decemberben zajlott le, amikor a vártnál hidegebb időjárás mellett hevesebbé vált az orosz-ukrán háború, illetve a vártnál kevesebb megtermelt szélenergia miatt a gázigény is növekedett – olvasható Equilor elemzésében, amit az Indexnek küldött.
Szemán Péter, az Equilor elemzője szerint fontos kiemelni, a gázszállítás megszűnését követően január első napjaiban még emelkedett a gáz ára, de a már elindult a korrekció – a jegyzése 49 euró/megawattóráról 38-39 euró/megawattórára esett az irányadó holland TTF gáztőzsdén. Mivel az Ukrajnán keresztül érkező orosz gáz mennyisége az elmúlt években folyamatosan csökkent, a kínálat szűkülése nem okozott kiugró áremelkedést.
Ennek ellenére a gáztranzit leállása alternatíva híján magasabb gázárakat eredményezhet rövid távon.
„A jelenlegi helyzet vesztesei Ausztria és Szlovákia, amely országokba tavaly jelentős részben Ukrajnán keresztül érkezett az orosz gáz. Ennek megfelelően ezen országok várhatóan magasabb áron tudják más forrásból beszerezni a gázt. Ausztria ősszel nagyjából tíz százalék körüli átmeneti áremelkedésre számított” – mondta az Equilor elemzője.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a kínálat csökkenése, illetve az egész bizonytalan helyzet a gázárak emelkedését eredményezi: az európai országok drágábban veszik az orosz gázt is, másrészt átállnak a még drágább LNG-re. Az ukrán tranzit leállítása nem jelenti azt, hogy nem jön Magyarországra orosz gáz – hiszen folyamatosan érkezik a Török Áramlaton keresztül –, de ez nem képes fedezni a régió egészének szükségleteit. Így alakul ki a kínálati hiány.
Versenyhátrányba Európa
A magasabb ár versenyképességi problémát okoz Európában, de Magyarországot is érinti: a gáz árának emelkedése több száz milliárd forintos kiadást jelent a költségvetésben, rontja a folyó fizetési mérleget és így hozzájárul a forint további leértékelődéshez, ami pedig a gazdasági teljesítményt is érinti. Az LNG drágaságának problémája különösen a tengeri kapcsolattal nem rendelkező országokat érinti súlyosan, köztük a régiónkat.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza hozzátette, természetesen az Oroszországból származó import csökkenése nem érint minden szereplőt negatívan: az Egyesült Államok növelni tudja LNG-exportját, ami számára bevételt jelent. 2024 első 10 hónapjában (tehát amikor még az ukrán tranzit nagyjából működött) 150 százalékkal nagyobb volt az amerikai LNG export, mint 2019-ben. Tavaly az amerikai LNG-export 55 százaléka ment Európába, decemberben ez az arány már 69 százalék volt.
Feszes maradt a piac
A mostani árak értelmezéséhez érdemes visszamennünk az időben. Regős Gábor szerint 2019-ben a gáz ára a holland tőzsdén a havi átlagokat tekintve 10 és 20 euró között mozgott megawattóranként, és 2020-ban volt olyan hónap, amikor az alacsony kereslet nyomán 5 euró alá csökkent. A gazdaság koronavírus utáni újraindulásával megindult a gázárak emelkedése is. (A folyamatot tehát nem az orosz-ukrán háború és az ahhoz kapcsolódó szankciók indították el, azok csak súlyosbították.)
2021-et folyamatos és fokozatos árnövekedés jellemezte, ugyanakkor akkor a havi átlag a 100 eurót még nem lépte át. Nem így 2022-ben, amikor tovább folytatódott az áremelkedés, a csúcs augusztusban volt, amikor is a havi átlag 240 eurót (a csúcs pedig 340 eurót) tett ki megawattóranként. Ebben a háború nyomán az ellátás bizonytalansága játszott szerepet. Ezt követte egy fokozatos megnyugvás, az ár következő májusra 30 euró alá csökkent, majd 25 és 30 euró között ingadozott. 2024 első felében egy 25-35 eurós árszint alakult ki. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza külön kiemelte, hogy ezt követően következett be egy fokozatos emelkedés és így az idei év elejére elértük az 50 eurós szintet – majd az elmúlt napokban néhány euróval […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!