Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Van, aki „üresen”, van, aki cukorral, más tejjel vagy épp tejszínnel issza, az ízesítés, aromásítás határa a csillagos ég. Több milliárd ember fogyaszt naponta legalább egy csésze kávét, sokan meg sem állnak egynél, de még kettőnél sem. A kávéfogyasztás előnyeiről vagy épp hátrányairól az elmúlt években számos tanulmány jelent meg, a szakemberek a pró és a kontra oszlopban egyaránt több tényezőt sorakoztatnak fel.
A különböző nemzetközi és hazai sajtótermékek hasábjain viszonylag régóta megy a „riogatás” a vészesen csökkenő kávétermelési volumenről, sőt akár a kávé ízében is jelentős változások mehetnek végbe. A globális kávépiacot ugyanis jelenleg az időjárási viszontagságok, a klímaváltozás és a növekvő kereslet formálják.
Nem beszélve az átlagfogyasztót leginkább érintő kérdésről, a kávé áráról. Egyre komolyabb aggodalmak látnak napvilágot az áremelkedés miatt, a fekete nedű már-már luxuscikké válását vizionálva.
Eltűnhet a kávé?
Főként ezek kapcsán nyilatkozott az Indexnek Márkosi Balázs, a Nespresso kávénagykövete, akivel a kávépiac aktuális helyzetét vettük száma, némi jövőkép vázolásával.
Leszögezte, hogy a sajtóorgánumok felületein megjelent „riogatás” nem alaptalan.
Amennyiben nem történik változás, akár el is tűnhet a kávé. Ennek pedig összetett okai vannak
– szögezte le rögtön az elején.
A klímaváltozás a vadon termő kávéfajták 60 százalékát veszélyezteti, és 2050-re a kávétermesztésre használt földterületek 50 százaléka válhat művelésre alkalmatlanná. A jobb arabica fajták különösen érzékenyek a különböző időjárási változásokra. Emiatt várható, hogy a robusta kávéfajta felfelé pozicionálódik, hiszen természeténél fogva sokkal ellenállóbb (például a magas hőmérsékletre és a betegségekre), így jobban „megéri” ezt termeszteni – vázolta a kávénagykövet.
A klímaváltozás hatására környezeti szempontból főként a monokultúrás (vagy más néven búzatáblaszerű) művelés lesz problémás, nem pedig az eleve erdősített, vagy épp erdősítés alatt álló területeken zajló, mert ezek sokkal inkább ellenállnak a környezeti változásoknak – tette hozzá.
Márkosi Balázs arra is rávilágított, hogy a kávétermesztő-utánpótlás sem áll túl fényesen. Az elöregedő farmerek gyermekei és unokái már nem tartják kívánatos szakmának a kávétermesztést, ennek pedig elsősorban anyagi okai vannak.
Fókuszban a regeneratív gazdálkodás
Adódik a kérdés, mit lehet tenni a kedvezőtlen változások elkerülése, visszafordítása érdekében, miként lehet védekezni a szélsőséges időjárás ellen? A néhány éve, évtizede még utópiának számító szélsőséges időjárás ma már a mindennapi valóság részét képezi.
„A természeti környezetre hasonlóan kell tekintenünk, mint az ember szervezetére. Egy olyan búzatábla betegségekkel, kártevőkkel szembeni önvédelmi képessége, amit trágyával, permetszerekkel és különböző gombaölőkkel tartanak életben, félelmetesen tendál a nulla felé. Emiatt a talajban lévő életerő, ami kimutatható a baktériumok és gombák sokszínűségéből, szintén nagyon silány – ez megfeleltethető az emberi emésztőrendszer legfontosabb része, a mikrobiom működésének. Ezt a rendet úgy tudjuk visszaállítani, ha az eredeti természeti körforgáshoz hasonló rendszert építünk, és hagyjuk a természetet meggyógyulni, immunrendszerét helyrejönni” – fejtette ki a kávészakember.
A körforgásos szemlélet jegyében a kávé termelése során az olyan földművelési és gazdálkodási technikák széles körű elterjesztése a cél, melyek helyreállítják vagy javítják a termőtalaj minőségét, miközben óvják a vizeket, és támogatják a növényzet diverzitását. Ezt nevezik regeneratív (talajmegújító) gazdálkodási módszernek. Az ilyen eljárással megmunkált területeken visszaszorítják a vegyi anyagok és műtrágyák használatát, és olyan természetes megoldásokat alkalmaznak, amelyek kiváló minőségű kávét biztosítanak – például kíméletesebben művelik a talajt, és a kávéültetvények köré hasznos növényeket, fákat telepítenek.
Elfelejthetjük a megszokott kávéízt?
A termőterületek egyelőre mérsékelten, de gyorsuló intenzitással szűkülnek – mutat rá a szakember. A már említett arabica fajták veszélyeztetettsége miatt többen elkezdtek kísérletezni az ellenállóbb robusta fajtával, és ebből prémiumminőséget termelni, míg másik megközelítésként többen elkezdtek foglalkozni a klímarezisztens arabica fajták nemesítésével.
A kávémester a kávéíz megváltozásának kérdéskörében emlékeztet: érdemes abból kiindulni, hogy a megszokottnak, kívánatosnak vélt kávéíz fogyasztóként eltérhet. „Számos dologgal, variációval próbálkoznak a világban. Akad példa valódi kávé nélküli kávéra is, […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!