Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Hőszivattyúk Magyarországon
Magyarországon már a 2000-es években is jelen voltak hőszivattyúkat forgalmazó cégek, azonban ebben az időszakban elenyésző mértékű volt a kereslet erre a technológiára. Az Energiaklub 2008-as felmérése a 2000 és 2007 közti időszakra körülbelül 1200 darabra teszi az összesen eladott hőszivattyúk számát, amely a magyarországi körülbelül négymillió lakáshoz viszonyítva csekély mennyiséget jelentett. A 2007 és 2014 közti időszakra nem érhetők el megbízható adatok, ami viszont jól látható, az a 2010-es évek második felétől kezdődő megnövekedett érdeklődés. 2019-ről 2020-ra volt az elmúlt évek legnagyobb ugrása, 40 százalékkal nőtt az itthon beszerelt hőszivattyúk száma. Szintén jelentős, 32 százalékos növekedés volt elkönyvelhető 2022 és 2023 között.
A 2020-as és a 2021-es évben az eladások túlnyomó részét a levegő-víz hőszivattyúk tették ki. Ezek azon típusú berendezések, amik a lakóépületeket radiátorokon, vagy a falban, padlóban vezetett csöveken keresztül klimatizálják. Érdekesség, hogy 2022-ben és 2023-ban a vezető szerepet a levegő-levegő hőszivattyúk szerezték meg, tehát gyakorlatilag a hűtésre és fűtésre alkalmas légkondicionálók. Támogatási programok az utóbbi típusú berendezésekre az elmúlt években nem voltak elérhetőek.
Piaci környezet
A hőszivattyúk megtérülésének vizsgálatakor az egyik legfontosabb tényező az elektromos áram és a földgáz árának aránya. Ennek kiszámításához 1 kWh elektromos áram árát elosztjuk 1 kWh-nyi, földgázból vett fűtési energia árával. Az utóbbi kiszámolása a földgáz árának, és a gázkazánok átlagosan 15 százalékos hőtermelési veszteségének figyelembevételével történik.
Az EHPA (European Heat Pump Association) 2024-es „European Heat Pump Market and Statistics Report 2024” kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9 értékkel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, mindkét energiahordozóból az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva. Az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében az arány 0,75 – tehát az elektromos áram ebben az esetben olcsóbb, mint a földgázalapú fűtés.
Ezen számítások alapján kijelenthetnénk,
kérdéses hogy a hőszivattyús fűtés megtérül-e. Ugyanakkor a hőszivattyúk energiatakarékossága abban rejlik, hogy a fűtéshez szükséges hőt nem létrehozzák, csupán áthelyezik kültérről beltérre.
Ehhez jóval kevesebb energiára van szükség, mint a közvetlen elektromos, fűtőszálas fűtéshez (például elektromos fűtőtestek), amely használata a gázfűtés árának közel háromszorosát tehetné ki, mint ahogyan a fentebb levezetett arányból látható.
A szám, amelyet érdemes figyelembe venni, az SPF (Seasonal Performance Factor), magyarul a szezonális teljesítményfaktor. Másik közkeletű elnevezése a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance). Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú egy évben átlagosan, figyelembe véve a kültéri hőmérséklet változása miatti hatékonyságváltozásokat. Ez az érték átlagosan 3 körül mozog a modern rendszereknél, a magasabb érték a jobb érték.
A korábbi számolásra visszavezetve ezt, látható, hogy átlagosan 0,33 kWh elektromos áram felhasználásával állít elő a hőszivattyú 1 kWh fűtőteljesítményt. Így az áram/földgáz árarány 0,957-re csökken, tehát 4,3 százalékkal kisebb költséggel jár 1 kWh fűtőteljesítmény előállítása árammal, mint gázzal. A „H” tarifa segítségével nagyobb előnye lesz a hőszivattyúknak, ez a tarifa kedvezményesen biztosítja a hőszivattyúknak az áramot. A normál tarifa a rezsivédelmi határig ~37 Ft/kWh-os összeget tesz ki, a „H” tarifa ezzel szemben jelentősen olcsóbb, ~23 Ft/kWh árat jelent. Ugyanakkor a „H” tarifa csak a fűtési szezonban, tehát az adott év október 15-e, és a rákövetkező év április 15-e között vehető igénybe. Ez a teljes évre vetítve, figyelembe véve, hogy a szezonon kívül a normál tarifa fizetendő, 30 Ft/kWh árat ad ki.
Ezzel a kompozit (szezonban H tarifa, azon kívül normál tarifa) áramárral számolva 1 kWh elektromos fűtőteljesítmény ára 10 Ft/kWh, hiszen 1 kWh fűtőteljesítményhez a hőszivattyúk esetén 0,33 kWh elektromos áramra van szükség. A gázfűtés ára, figyelembe véve a gázkazánok átlagos 85 százalékos hatásfokát, 12,1 Ft/kWh, amennyiben a rezsivédett határon belül maradunk. Mint a lenti ábrán is látható, az átlagfogyasztás alatt maradva, normál tarifával hasonló költsége van a gázfűtésnek és a hőszivattyús fűtésnek, ugyanakkor ezt meghaladva élesen elválnak egymástól a különböző fűtési módok költségei. A „H” tarifa használata pedig a rezsivédett áram- és gázárhoz viszonyítva is versenyképes, ~20 százalékos megtakarítást jelent.
A hőszivattyú kiválasztása
Ebben az elemzésben az 1990 előtt épült magyarországi családi házakra fókuszálunk, tekintve, hogy az épületek fűtési energiafelhasználásának körében a teljes energiafelhasználás közel feléért ezek a házak felelnek. Az alábbi ábrán látható az energiafelhasználás pontos megoszlása. Fontos megemlíteni, hogy ez nem a háztartások megoszlását mutatja, hanem a felhasznált energia mennyiségét, ezen családi házak aránya a lakásállományban nem ilyen mértékben kiugró.
Ez állhat annak a döntésnek a hátterében is, hogy a jelenleg, 2024 őszén futó otthonfelújítási program keretében is aktuálisan az 1990. december 31-e előtt épült, vezetékes gázcsatlakozással rendelkező házakra érhető el a kamatmentes hitel. Jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van az a tervezet, miszerint a 2007. január 1-e előtt épült házakra is kiterjesztésre kerülne a jogosult épületek köre, hiszen ezek körében is elérhető energiamegtakarítás.
Ez az 1990 előtt épült 1,8 millió családi ház a KSH népszámlálási adatai alapján a hazai épületállomány 69 százalékát, illetve a hazai lakásállomány 44 százalékát teszi ki, így jelentős mértékű energiamegtakarítás érhető el ezeknek a házaknak az energetikai felújításával.
Többféle megoldás is elérhető a piacon, ha hőszivattyús rendszerben gondolkozunk. A legfontosabb kettő a levegő-víz, és a levegő-levegő hőszivattyúk. Mindegyikük különböző módon adja le fűtőteljesítményét. A levegő-víz berendezések radiátorokban, vagy a falakban/padlóban vezetett csövekben keringő meleg vízen át képesek a szobákat felfűteni. A levegő-levegő hőszivattyúk gyakorlatilag a megszokott légkondicionálókhoz hasonló módon működve, meleg levegő befúvásával fűtik a szobákat.
Ezen kettő közül a leghatékonyabb és legjobb ár-érték arányú választást a levegő-víz hőszivattyúk jelentik. A különböző rendszerek összehasonlításakor COP (Coefficient of Performance) értékük az egyik legfontosabb változó, amelyet figyelembe kell venni. Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú, a magasabb a jobb érték.
A levegő-víz hőszivattyúk esetében ez a változó átlagosan 3-4 közötti értéket vesz fel, míg a levegő-levegő alapú rendszereknél 2-3 között mozog ez az érték. Így a legjobb megoldás a levegő-víz hőszivattyúk beszerelése, ahogyan azt egy, az MNB és a BME együttműködésében készült tanulmány is mutatja.
Csökkenő üzemeltetési költségek
A további számításokhoz példaként egy 1980-1989 közti építésű, 120 négyzetméter alapterületű, egyszintes, központi gázfűtéssel, radiátorokkal rendelkező, az úgynevezett háztartási meleg vizet (HMV) elektromos bojler segítségével előállító családi házat fogunk alkalmazni, amelyben egy négytagú család lakik. Ez a lakástípus az egyik legjelentősebb energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik. A meglehetősen heterogén családiház-állomány 10 százalékát teszi ki Magyarországon, amely az egyik legnagyobb csoportot jelenti. Az ilyen típusú házak 60 százalékában cserére szoruló gázkazánok találhatóak, így érdemes a fűtési rendszer modernizációjának <a href="https://real-d.mtak.hu/1472/7/dc_2011_22_doktori_mu.pdf" […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!