Hirben.hu Hírben jók vagyunk! 2025 februárjában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 682 ezer fő volt, ami lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. A munkanélküliek száma 220 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.
- A 2024. december–2025. februári időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 689 ezer fő volt. A foglalkoztatottak száma gyakorlatilag mindkét nemnél megegyezett az egy évvel korábban mért értékkel, a férfiak esetében 2 millió 487 ezer főt, míg a nők körében 2 millió 202 ezer főt tett ki.
- A hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 526 ezer fő dolgozott, míg a közfoglalkoztatottak létszáma 62 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 101 ezer főt tett ki.
- A 15–64 évesek körében a foglalkoztatási arány 75,0 százalék volt. Míg a férfiak foglalkoztatási rátája (78,7 százalék) lényegében nem változott, addig a nőké 0,5 százalékponttal, 71,3 százalékra emelkedett.
- A 2024. december–2025. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek létszáma 214 ezer fő volt, 16 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban, míg a ráta értéke kismértékben, 4,4 százalékra mérséklődött.
- A férfiak esetében a munkanélküliek száma 116 ezer, a nőknél 98 ezer főt tett ki, míg a munkanélküliségi ráta előbbi esetében 4,5, utóbbinál 4,2 százalék volt. A ráta a férfiak körében 0,3, a nőknél 0,4 százalékponttal elmaradt az egy évvel ezelőtt mért értéktől.
- A munkakeresés átlagos időtartama 12,6 hónap volt. A munkanélküliek 41,5 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 36,9 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
- A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. február végén 1,3 százalékkal, 232 ezer főre mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.
Kedvező folyamatok a munkaerőpiacon
A foglalkoztatottak száma az előző évi szintjén stagnált, miközben a szezonálisan kiigazított adatok alapján az őszi hónapokhoz képest még kismértékű növekedés is történt. A foglalkoztatás a munkaerőpiac különböző szegmenseiben (külföldi telephelyen dolgozók, közfoglalkoztatottak, hazai elsődleges munkaerőpiac) is stagnált éves bázison, vagyis alapvető szerkezeti átalakulások most nem zajlanak – mondta az adatokra reagálva Molnár Dániel a Gazdaságelemzési Központ (MGFÜ) vezető elemzője.
Rámutatott:
a foglalkoztatás növekedésének legnagyobb korlátját már hosszabb ideje a kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság jelenti, amely visszafogja a vállalatok munkaerő-keresletét.
A döntéshozók inkább óvatosak, kivárnak, hogy hogyan alakul a kereslet, amelyet döntően a külső gazdasági tényezők, mint az orosz–ukrán háború alakulása vagy a német gazdaság teljesítménye befolyásolnak. „Ugyanakkor a leépítéseket igyekeznek elkerülni, tekintve, hogy a kereslet élénkülése esetén nehezebben tudnák bővíteni a létszámot, így ahol létszámcsökkenés következik be, az több esetben inkább annak következménye, hogy a természetes fluktuáció (felmondás, nyugdíjba vonulás) nyomán megüresedő álláshelyeket nem feltétlenül töltik fel, inkább munkaátszervezést hajtanak végre” – fogalmazott.
„A foglalkoztatással szemben az aktivitás kismértékben csökkent a téli hónapokban a megelőző év azonos időszakához viszonyítva, amely folyamat inkább az elmúlt hónapokban következett be. Ebben a tekintetben a reálbérek emelkedése és a jövedelmi helyzet javulása nyomán enyhülhetett a munkavállalási hajlandóság. Az aktívak számának csökkenése pedig, stagnáló foglalkoztatás mellett, mérsékelte a munkanélküliségi rátát, vagyis az elmúlt időszakban tapasztalt folyamatok ellentettje ment végbe. Az utóbbi időszakban megfigyelhető volt, hogy a munkanélküliség emelkedése az aktivitás fokozódására és nem az elbocsátásokra volt visszavezethető” – fejtette ki a közgazdász.
4 százalékos munkanélküliségi ráta jöhet
Molnár Dániel elmondta: a foglalkoztatás várakozásaink szerint a gazdasági növekedés dinamizálódásával párhuzamosan a második félévtől indulhat ismét bővülésnek, ezt támogatják majd a belépő új termelőkapacitások a folyamatban lévő nagyberuházások révén.
A foglalkoztatás emelkedése jövőre tovább folytatódhat, a gazdasági növekedés a munkaerő-keresletet is élénkíti majd, így pedig
a munkanélküliségi ráta is csökkenésnek indulhat, jövőre 4 százalék közelébe előrejelzésünk szerint.
„Kínálati oldalon habár vannak még tartalékok a magyar gazdaságban, azonban ezek aktivizálása egyre nehezebb feladat, amelynek nyomán már középtávon ismét erősödhet a munkaerőhiány, ami viszont pozitívan hathat a bérnövekedésre és így a fogyasztásra” – jelezte.
Az infláció is mozgatja az aktivitást
A részletes adatokat böngészve azt látni, hogy a jelentős februári népességfogyást meghaladó mértékben csökkent a gazdaságilag nem aktívak száma. Ez a különbség pedig megjelent a gazdaságilag aktívak számában, ami az előző hónaphoz képest emelkedett – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A javuló munkaerőpiaci részvétel ellenére a belépő létszám a munkanélküliek táborát erősítette. Ez két dologra utal […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!