Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Az állampapírpiacok sajátossága, hogy viselkedésükben sokban hasonlítanak a mélyben lezajló tektonikus folyamatokhoz: a valóban lényeges mozgások rendkívül lassúak és a hétköznapi élet tempójában nem, vagy alig követhetőek. A feszültségek fokozatosan, hosszú időn át halmozódnak fel, majd egyszer csak – akkor váratlannak tűnő – kitörésben, azaz földrengésben törnek a felszínre.
A külső megfigyelők – a dollár összeomlásához hasonlóan – már évtizedek óta jósolgatják az amerikai állampapírpiac ítéletnapját, mind ez idáig nem sok sikerrel. Sem a 2008-as pénzügyi válság, sem a Covid-19 miatti leállások miatt felgyorsuló eladósodás nem okozott valós zavart a rendszerben. Mi több, a sokak által emlegetett drámai forgatókönyv, melyben Kína fegyverként használja a tulajdonában lévő hatalmas mennyiségű amerikai állampapírt, az sem vált valóra.
A hosszú távú folyamatok – a tektonikus lemezek gyűrődése – azonban zajlanak tovább, és egyik sem kedvező az amerikai állampapírokra nézve.
Geopolitikai átrendeződések
Az Egyesült Államokkal szemben álló országok fokozatosan szállnak ki az amerikai állampapírpiacból, egyre kevesebb államkötvényt vesznek, leépítik kitettségüket. Ez a tendencia felgyorsult, amióta az USA 2022-ben fegyverként használta a dolláralapú globális pénzügyi rendszert Oroszország megbüntetésére:
- Kína állománya 14 éves mélypontra esett, 835 milliárd dollárra. (Ténylegesen a hongkongi és a bizalmasan, például a Bahamákon elhelyezett kötvényekkel együtt még mindig 1200 milliárd dollár felett lehet, de a csökkenés mindenhol folyamatos.) Angolszász kommentárok ezt hajlamosak a kínai gazdaság lassulásának és a jüan védelme érdekében végrehajtott intervencióknak betudni, míg a kínai elemzések a tudatos geopolitikai döntést hangsúlyozzák. (A kettő logikailag egyébként nem zárja ki egymást, azaz lehetséges, hogy a kínaiak kifejezetten az amerikai állampapírkészletük terhére interveniálnak.) Itt érdemes reflektálni az évtizedes félelmekre és találgatásokra, hogy mekkora kárt okozhat az USA-nak és a piacoknak, ha Kína fegyverként használja a kötvénybefektetéseit, illetve 2022 fényében megfordítva, egy konfliktus során Washington próbál gazdasági károkat okozni Kínának annak kötvényállományán keresztül. A parázs elméleti vitákkal ellentétben a kötvénypiacokon teljes volt ezzel kapcsolatban a nyugalom, sőt szokás a kölcsönös nukleáris elrettentés mintájára az „egymás kölcsönös potenciális elpusztításának egyensúlyára” hivatkozni, azaz: a megtorlások és válaszlépések spiráljában a kínaiak elvesztenék devizatartalékaik mintegy egyharmadát, és hozzáférésüket a dollárrendszerhez; míg az USA fenntarthatatlanul növekvő államadóssága mögül kiesne az egyik legnagyobb finanszírozó – és nem mellesleg a dollárrendszer végül elveszítené Kínát. Nem véletlen tehát, hogy egyik fél sem próbálkozott az államkötvények ilyen célú felhasználásának még fenyegetésével sem, bármilyen élessé is vált a retorika az ázsiai területi vagy kereskedelmi konfliktusok alatt. A jövőbe tekintve azonban, ha a kínai kötvényállomány és dollárfüggés leépülése ilyen ütemben folytatódik, miközben az amerikai adósságállomány változatlan tempóban növekszik, a kölcsönös elrettentés mértéke is csökken.
- Szaúd-Arábia állománya 6 éves mélypontra került 108 milliárd dollárral. Ez szinte komikusan alacsony összeg az olajkirályság bevételeinek tükrében: Rijád csak 2022-ben 500 milliárd bevételt ért el az olajeladásokon. (Még Peru és Vietnám is 30 milliárd dollár feletti állományt tart amerikai állampapírokból – láthatóan a szaúdi vezetés még labdarúgásba is sokkal több pénzt fektetne, mint amerikai államkötvénybe.)
- Oroszország – feltehetően a háborús készülődés részeként – nagyrészt már 2018-ban leépítette addig jelentős amerikai államkötvény-állományát, tanulva a 2014-es, a Krím megszállása utáni első szankciókból.
Az Egyesült Államok szövetségesei viszont régóta építik egyre növekvő állományaikat, fokozva a „blokkosodást”: a kanadai, tajvani és európai vásárlások eddig ellensúlyozták a kieső keresletet. (Az európai tulajdonrészt nehéz pontosan számszerűsíteni a pénzügyi és intézményi centrumok, mint London, Brüsszel és Luxemburg statisztikát torzító hatásai miatt, de a tendencia egyértelmű). Az USA első számú nemzetállam-kötvényvásárlója azonban változatlanul Japán – ezért is figyeli a piac árgus szemekkel a japán jegybank közelmúltban bejelentett monetáris szigorítását, hiszen a következmények – a hatalmas, 1000 milliárd dollár feletti összeget kezelő japán nyugdíjalapok befektetési döntései – könnyen kihathatnak az egész globális pénzpiac működésére. Érdekesség, hogy – a háború előtt még elenyésző – ukrán állomány 22 milliárd dollárra szaladt fel, ami szintén az új geopolitikai valóság lecsapódása a kötvénypiacokon.
Ugyanakkor fontos, és később egyre fontosabb lesz, hogy egyelőre nincs jele a BRICS-tag – tehát elvileg „dollárellenes”, India és Brazília visszavonulásának az amerikai államkötvényekből: az indiai állomány fokozatosan új történelmi csúcsra emelkedett (240 milliárd dollár), ami egyébként mutatja a világ […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!