Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Komplex tárgyalási folyamat zajlik a színfalak mögött a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszavásárlásáról, amelynek érdekében a magyar kormány tavaly ősszel több egymással összehangolt lépést tett a tranzakció finanszírozásához szükséges források biztosításáért. Ezzel lemondott elsősorban kisebbségi tulajdont jelentő, nem stratégiai befektetésekről és azok hozamairól, azért, hogy többségi tulajdont szerezzen a Magyarország légi kapuját jelentő repülőtérben – mondta az Indexnek Ilg Péter logisztikai szakember, a PMI Logistics Solutions Kft ügyvezetője. Ebbe a sorba illeszkedett, hogy
- a magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-n keresztül 45-ről 10 százalékra csökkentette tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítási cégcsoportban,
- értékesítette az Erste Bank Hungary-ben meglévő 15 százalékos tulajdonrészét,
- valamint a távközlési-telekommunikációs piacon ugyancsak megvált a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25, illetve a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdoni hányadától.
A logisztikai szakember megállapította, hogy a ferihegyi repülőtér működik, ellátja feladatát, az elmúlt évben 14,7 millió ember számára volt indulási vagy érkezési pont, ami éves alapon 20,5 százalékos növekedést tükröz, de ennél is fontosabb, hogy a koronavírus-járvány előtti utolsó „békeévhez”, a 2019-es csúcshoz képest is 90,9 százalékos felépülésről tanúskodik. Nemcsak az utasok tértek vissza, hanem a légiáru-forgalom is dübörgött tavaly: a cargo 3,8 százalékos bővüléssel elérte a 201,3 ezer tonnát, ami rekord.
Túl a reptér visszaszerzésének szimbolikus jelentőségén, Ilg Péter hangsúlyozta, a Budapest Airport Zrt. nyereséges vállalkozás. Bár a hosszú távú adatokban rendszeres a negatív eredmény és a magántulajdonos regnálásának egésze alapján sem pozitív a szaldó, ez elsősorban a Covid-válság két évében keletkezett hatalmas veszteségeknek tudható be.
Ha viszont az adatok mélyére nézünk, a tulajdonosok által nyújtott és egyéb külső finanszírozási források kamatkiadása éves szinten 90-100 millió eurós tétel. Ám a reptér aktuális osztalékfizetési képessége a kamatfizetés mellett is 30-35 milliárd forint évente, amelyhez a finanszírozóknak – nagyobbrészt a tulajdonosoknak – kifizetett kamatteherbíró-képesség társul
– tette hozzá a szakember.
Nem kidobott pénz
A hírek 4 milliárd euró körüli, de a legkonzervatívabb becslések szerint is 1400 milliárd forintos vételárról szóltak, ami a kamatfizetés, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereséget, tehát az EBITDA-t tekintve a 2019-es rekordév 16-szorosa, a legutóbbi lezárt üzleti évhez viszonyítva viszont 21-szeres a szorzó, ami magas árnak számít. Bár nem tudni, pontosan mit takar a vételár, Ilg Péter szerint, ha a kamatbevételekkel is számolunk,
a kifejezetten jó években várható 70 milliárd forintos megtérüléssel kalkulálva is legalább 20 éves időtáv jön ki, ami közelebb áll a logisztikai iparágban ismert befektetési hozamokhoz, mint a vásárlás érdekében beáldozott banki vagy biztosítási papírok jövedelmeihez.
A vásárlás semmi esetre sem kidobott pénz, ugyanakkor a PMI Logistics Solutions Kft. ügyvezetője szerint érdemes megvizsgálni, milyen szakmai szempontok jelennek meg a tranzakcióban. Budapest turisztikai vonzereje mára magától értetődő, amelyet a reptér forgalmának folyamatos növekedése mutat. Emellett sokszor nem kap kellő […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!