Nagy Márton a beszéde elején leszögezte, a kormány válságkezelő üzemmódban van. „Az idei év az infláció letörésének az éve, jövőre a növekedést kell helyreállítani″ – mondta a gazdaságfejlesztési miniszter, aki szerint a növekedéshez a legfontosabb, hogy az infláció tovább csökkenjen és a fogyasztás helyreálljon a reálbér-növekedés következtében. Három csapdahelyzetet jelölt meg, amitől meg kell megvédeni a gazdaságot:
- energiacsapda,
- infláció okozta kamatcsapda,
- infláció okozta fogyasztás-visszafogási csapda.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint senki sem gondolta, hogy ilyen mértékben esik vissza a fogyasztás. Ez lefelé tartó spirált indított el a gazdaságban, amit el kell vágni. Úgy vélekedett, fontos fordulópont volt, amikor a gázárak elérték a 300 eurós árat. Ugyan az európai energiaárak mára jelentősen mérséklődtek, de a válság előtti szintekhez képest még mindig 2-2,5-szeresek – jelezte a tárcavezető, kiemelve: már a válság előtt is Magyarországon volt az egyik legnagyobb energiakitettségű ország az Európai Unión belül.
Normalizálódnak az energiaárak
Tavaly 10 milliárd euróval többet fizettünk az energiáért, mint 2021-ben, idén az energiaszámla normalizálódik, ám aláhúzta, a költségvetésben ez tragédiát eredményezett. Nagy Márton szerint folyamatosan történt hatékonyságnövelés, de mindent meg kell tenni, hogy az energiakitettség csökkenjen. Majd emlékeztetett, 2021-ben nem is esett szó a rezsivédelmi alapról, ám 2024-ben már megindult a konszolidáció, és 2025-ben szabadul meg a költségvetés az energia kérdésköréről:
2025-ben már csak 500 milliárdos terhet jelenthet az energiaköltség, így a költségvetés, a GDP 1-1,5 százalékos mértékű tehertől szabadul meg.
Nagy Márton azt is aláhúzta, az extraprofitadókat a kormány elsőként vetette ki a világon, ezzel finanszírozták a rezsicsökkentést, „lakossági oldalon nagyon bátran és helyesen jártunk el”.
Pórul jártak a fix áras szerződésekkel
A miniszter szerint a vállalati oldalon is el kell járni, mert az energiaárak csökkenése nem biztos, hogy megjelenik a gazdaságban. Attól függ, hogy milyen szerződéseket kötöttek a vállalatok, fix vagy változó árasakat. Meg kell vizsgálni, mekkora az országban a fix áras szerződések száma, lehet erre következtetni, ma 30 euró körül van a gázár és 50 eurón kapják átlagosan a vállalatok, ami jó dolog a tárcavezető szerint. Viszont az áramnál problémákat láttak, 188 eurón kapják a vállalkozók, kétszer annyiért, mint a spot ár, azaz beleragadhattak fix szerződésekbe.
A Gyármentő Programmal segítettek a vállalatoknak, kiszedték a kkv-kat a váltófix áram- és gázszerződésekből, illetve húztak egy 200 euró/megawattos szinten áramársapkát. Akik fölötte voltak, azokat lehúzták az átlagszintre. Az energiacsapdát tehát több lépéssel kerülték el, ilyenek:
- rezsivédelem,
- extraprofitok,
[…]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
Forrás:
https://index.hu/gazdasag/2023/09/22/nagy-marton-eloadas-gazdasagpolitika-recesszio-matolcsy-gyorgy/
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!