A probléma először az UNICEF kutatóinak tűnt fel, akik azt vizsgálták, hogyan hat az inflációs válság a gyermekes családokra. Magyarország esetében azonban megakadtak, mert azt tapasztalták, hogy a szegénységi küszöb fölött egy hajszállal rengeteg család jövedelme csoportosul. Az ELTE és a Tárki kutatói – Tátrai Annamária és Gábos András – ezt alaposabban megvizsgálva megdöbbentő mintázatot fedeztek fel.
A Válasz Online cikkéből kiderül, hogy a jövedelmi adatok eloszlását ábrázoló grafikonokon 2018-tól kezdve közvetlenül a szegénységi küszöb fölött „toronymagas” kiugrások jelentek meg, miközben a küszöb alatt egyes jövedelmi sávok szinte teljesen kiürültek. 2020-ban például 322 olyan egyfős háztartást találtak, amelynek az euróban mért jövedelme a tizedesvessző után hét számjeggyel is megegyezett – ami statisztikailag gyakorlatilag lehetetlen. Más uniós tagállamokban ilyen jelenség nem tapasztalható, és a 2010-es évek közepéig a magyar adatokban sem volt ilyen anomália.
Megkérdőjelezett hitelességű adatok
A KSH válaszainak hiányában a kutatók a volt KSH-elnökhelyetteshez, Németh Zsolthoz fordultak, aki 36 évig dolgozott a hivatalnál. A statisztikus egyértelműen fogalmazott:
Természetes úton nem fordulhat elő ilyen eloszlás. Zéró a valószínűsége annak, hogy manipuláció nélkül így szórjanak az adatok
– nyilatkozta.
Az UNICEF végül Magyarországot kizárta a nemzetközi szegénységi elemzéséből „az adatok megbízhatóságával kapcsolatos problémák miatt”. Huszár Ákos, a KSH egy másik volt munkatársa további furcsaságot talált: 2015-ben a háztartások 9 százalékánál, 2020-ra pedig már 28 százalékánál magasabb volt a nettó jövedelem, mint a bruttó – ami egyértelműen képtelenség, hiszen azt jelentené, hogy az emberek nem fizetnek, hanem kapnak adót.
Politikailag érzékeny számok: javulás után zuhanás
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!