Hirben.hu Hírben jók vagyunk! Bíró Pétertől – aki egyben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetség (ÉVOSZ) készházépítő tagozatának (MAKÉSZ) elnökségi tagja is – többek között megtudhattuk:
- Mivel foglalkozik egy épületbiológus?
- Mit vizsgál egy épületbiológus?
- Kik kérhetik egy épületbiológus segítségét, és ő hogyan segít?
- Miként hatnak egészségünkre az épületek?
- Mi az a betegépület-szindróma?
- Milyen jelek utalhatnak arra, hogy egy otthon „beteg”?
- Mik a leggyakoribb problémák, amelyek a magyar otthonokban tapasztalhatók?
- Milyen hatása van a beltéri levegő minőségének a közérzetünkre vagy az alvásunkra?
- Miért van nehéz dolguk, egyben nagyon fontos szerepük a tudatos vásárlóknak, felújítóknak?
Betegépület-szindróma
Az építőipar az egyik legnagyobb környezetterhelő iparág, amely nemcsak a bolygónkra, hanem az emberi egészségre is jelentős hatással van. Talán sokan nem is gondolnák, de az építőanyagok és építési technológiák közvetlenül befolyásolják az épületek belső levegőminőségét, ezáltal hatással vannak az ott élők közérzetére, egészségére. Az épületbiológia célja olyan környezet kialakítása, amely nemcsak fenntartható, hanem hosszú távon is egészséges marad.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1984-ben hivatalosan elismerte a „betegépület-szindrómát”, amely arra utal, hogy egyes épületek levegője és anyaghasználata hosszú távon egészségkárosító hatással bírhat. Az épületbiológusok ennek elkerülésére dolgoznak ki stratégiákat, és segítenek abban, hogy az épületek minél kedvezőbb környezetet teremtsenek az ott élők számára.
A beltéri levegő akár ötször szennyezettebb is lehet, mint a külső, ami mindennapi közérzetünkre is kihatással van, hosszú távon pedig egészségünket is negatívan befolyásolja: többek között fáradékonysághoz, fejfájáshoz, koncentrációs problémákhoz és légúti betegségekhez vezethet
– mondta Bíró Péter.
Az épületbiológia és az épületbiológus szerepe
Tekintve, hogy Magyarország első épületbiológusával beszélgettünk, adekvát a kérdés: hogyan lehet körülírni szakmája csínját-bínját.
„Az épületbiológus feladata, hogy vizsgálja és elemezze az építőanyagokat, az épületek légminőségét, a nedvesség- és penészproblémákat, valamint az elektromágneses sugárzás (elektroszmog) jelenlétét – magyarán minden olyan faktort, ami negatív hatással lehet az egészségre” – foglalta össze Bíró Péter. Feltérképezi az épületek belső környezetének kockázatait, és javaslatokat tesz azok csökkentésére vagy megszüntetésére. „Nemcsak új építkezések során vehetjük igénybe egy épületbiológus szakértelmét, hanem felújítások esetében is, hiszen az épületek állapotának javítása kiemelten fontos a fenntarthatóság és az egészség szempontjából” – tette hozzá.
Magánszemélyek, cégek és közintézmények egyaránt segítségül hívhatnak épületbiológust, különösen akkor, ha az otthoni vagy egy munkahelyi környezet kialakítása, felújítása során fontos szempont a lakók, dolgozók egészsége és teljesítőképessége. „A modern irodák és intézmények tervezésekor egyre nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy a beltéri levegő minősége megfelelő legyen, a természetes fényviszonyok biztosítottak legyenek, és a mesterséges anyagokból származó káros kibocsátások a lehető legkisebb mértékűek legyenek” – mutatott rá Bíró Péter.
Az épületbiológus munkája nem csak az építészek és energetikai szakemberek tevékenységét egészíti ki, bizonyos szempontból túl is mutat rajtuk. Míg az építészek elsősorban a szerkezeti és esztétikai tervezésre összpontosítanak, az energetikusok pedig az épület energiahatékonyságát optimalizálják, az épületbiológus arra törekszik, hogy az épületek ne csupán fenntarthatók, hanem egészségesek is legyenek. Az ő szempontjaik szerint
egy otthon vagy munkahely akkor tekinthető épületbiológiailag optimálisnak, ha nem tartalmaz a levegőbe kipárolgó mérgező anyagokat, megfelelő a páratartalma, nincs elektroszmog-terhelés, és olyan anyagokból épült, amelyek természetes módon szabályozzák a belső klímát.
„Egy épületbiológiai vizsgálat során a szakember különböző méréseket végez, hogy feltárja az egészségre káros tényezőket. A levegőminőség vizsgálata során kimutatja az illékony szerves vegyületek (VOC-k) és más káros anyagok jelenlétét. Az elektroszmog-mérések segítségével feltérképezi a magasfeszültségű vezetékek, rádiófrekvenciás sugárzások és egyéb elektromágneses hatások mértékét. A penész- és baktériumvizsgálatok során megállapítható, hogy az épületben rejtett nedvességproblémák vannak-e, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokat jelenthetnek. A mérések eredményei alapján a szakember javaslatokat tesz arra, hogyan lehet az épületet egészségesebbé és fenntarthatóbbá tenni” – válaszolt Bíró Péter azon kérdésünkre, hogy „élesben” miként néz ki az épületbiológus tevékenysége.
Az épületbiológus-képzés egy kétéves elméleti oktatásból, majd a szakosodás után egy újabb kétéves gyakorlatból áll, amely során a résztvevők elsajátítják az egészséges épületek tervezésének, kivitelezésének és fenntartásának elméleti és gyakorlati alapjait. Épületbiológus-képzés jelenleg Németországban elérhető, az oktatás német, illetve angol nyelven zajlik. Bíró Péter úgy látja: a fenntartható építészet és az egészségtudatos lakókörnyezet iránti növekvő érdeklődés hatására várhatóan Magyarországon is egyre többen fognak ilyen irányú képzést végezni.
Természetes anyagok a reflektorfényben
A fenntartható építészet és az egészséges lakókörnyezet szorosan összefügg. Egy épület akkor tekinthető fenntarthatónak, ha természetes vagy újrahasznosítható anyagokból épült, minimális energiafelhasználással üzemel, és biztosítja az egészséges beltéri környezetet. Ezzel szemben a nem fenntartható épületek gyakran tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek káros vegyületeket bocsátanak ki, csökkentik a levegő minőségét, és hosszú távon allergiás reakciókat, légzőszervi megbetegedéseket és egyéb egészségügyi problémákat okozhatnak. Az ilyen épületek rossz szellőzése és légzárása miatt a káros anyagok bent rekednek, így a benne tartózkodók folyamatosan ki vannak téve ezeknek a hatásoknak.
A természetes építőanyagok használata jelentős mértékben hozzájárulhat az épületek egészségessé tételéhez. A vályog-, a kenderbeton-, a fa– és az agyagalapú glettek, festékek kiváló alternatívát nyújtanak a mesterséges, vegyi anyagokkal kezelt építőanyagokkal szemben. Ezek az anyagok természetes módon szabályozzák a páratartalmat, nem tartalmaznak káros kipárolgásokat, és segítenek fenntartani a belső tér egészséges mikroklímáját.
Az elektroszmog, vagyis az elektromágneses sugárzás egy újabb jelentős tényező, amely hatással van az emberek egészségére. Az elektromos eszközök, a vezeték nélküli hálózatok és az okoseszközök mind folyamatos elektromágneses terhelést jelentenek, ami hosszú távon alvászavarokat, stresszt és fejfájást okozhat. Az épületbiológusok javasolják az ilyen terhelések csökkentését, például árnyékoló anyagok használatával vagy a kábelezett technológiák előnyben részesítésével.
Itt a megoldás, csak használnunk kellene
A […]
A teljes cikk megtekintéséhez és tovább olvasásához KATTINTSON IDE!
*Tisztelt Olvasó! Amennyiben a cikk tartalma módosult vagy sértő elemeket tartalmaz, kérjük jelezze számunkra info@net-front.hu e-mail címen!